Tizenegy ember áll bíróság elé a Quaestor-ügyben
A Fővárosi Főügyészség vádat emelt Tarsoly Csaba és tíz társa ellen a Quaestor-ügyben, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt. Ibolya Tibor fővárosi főügyész pénteki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a Fővárosi Törvényszékhez pénteken benyújtott, 1548 oldalas vádirat lényege, hogy Tarsoly Csaba és társai a mintegy 47 társaságból álló Quaestor-csoport működtetése során, 2007-től bizonyíthatóan olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének, értékpapírjainak eltulajdonítása volt.
Hozzátette: tart még a nyomozás pénzmosás és más bűntettek ügyében. Az ügyészség külföldi jogsegély-megkeresésekre várja a választ, ezért nem került még sor a vádemelésre pénzmosás ügyében, ami azonban "99,9 százalékos valószínűséggel" belátható időn belül meg fog történni. Sikkasztás és közokirat-hamisítás miatt is folyik egy nyomozás O. Béla gyanúsított ellen - ismertette a főügyész. Ibolya Tibor megemlítette még, hogy az elsőrendű vádlott Tarsoly Csabával szemben a vádirat 753 rendbeli bűncselekményt tartalmaz, a büntetési tétel 5-től 25 évig terjedő szabadságvesztés lehet. A vádirat szerint a bűnszervezet Tarsoly Csaba irányítása alatt működött, hozzá csatlakozott a Quaestor-csoport vezetőtestületének még három tagja, őket könyvelők, informatikusok és más vezető beosztású alkalmazottak segítették. Az ő feladatuk volt egyebek mellett a felügyelet megtévesztése, az eltulajdonított értékekről titkos nyilvántartás vezetése, valamint az ügyfeleket megtévesztő marketinges kampány menedzselése - mondta a fővárosi főügyész. Piramisjátékhoz hasonló rendszert hoztak létre - tette hozzá.
Nem akarták elhúzni az eljárást
Az első vádpont szerint a vádlottak a Quaestor Értékpapír Zrt. sérelmére 46,6 milliárd forintnyi értékpapírttulajdonítottak el 2007-2012 között - ismertette Ibolya Tibor. A második vádpont az, hogy a vádlottak nem létező állampapírokat értékesítettek, amivel 11 ügyfélnek 3,2 milliárd forint kárt okoztak, szintén 2007-2012 között. Ezt későbbi bűncselekményekből származó bevételből - a lelepleződés elkerülése érdekében - megtérítették. A harmadik vádpont szerint elhallgatták az ügyfelek elől, hogy a Quaestor fizetésképtelenné vált, és valóságos és fiktív kötvényeket is forgalmaztak a visszafizetés reális esélye nélkül, 2007-2015 között. A fővárosi főügyész elmondta azt is, hogy ennek a pontnak mintegy 30 ezer sértettje van, de 232 esetében haladja meg a kár az 50 millió forintot, összesen 20 milliárd forintra rúg. Hangsúlyozta: az ügyészség csak ennek a 232 sértettnek a sérelmére elkövetett bűncselekményt teszi a vád tárgyává annak érdekében, nehogy túlságosan elhúzódjon az eljárás, ahogy a tapasztalatok szerint a soksértettes ügyekben szokott. Ha a többi, mintegy 30 ezer sértettet is belevették volna a nyomozásba, az a főügyész szerint még mintegy négy évig tartott volna és a bírósági szakaszt is rendkívüli mértékben elhúzta volna, hasonlóan a Baumag vagy a Postabank ügyéhez. Mint mondta, büntetés-kiszabási szempontból is "hatalmas öngól" lett volna, mert az eljárás elhúzódása nyomatékos enyhítő körülmény lett volna a vádlott számára.
A vád szerint Tarsoly több mint egymilliárdot tett zsebre
A negyedik vádpont az, hogy 2007-2015 között opciós szerződéseket kötöttek fiktív vállalati kötvények megvásárlására több mint 500 ügyféllel, amivel összesen 6 milliárd forint kárt okoztak. Az ötödik vádpont szerint Tarsoly Csaba összesen 1,2 milliárd forint értékben készpénzt tulajdonított el 124 alkalommal 2007 júliusa és 2013 októbere között."Ezt úgy értsék, ahogy mondom, táska, készpénz, belerak, elmegy" - fogalmazott Ibolya Tibor. A zár alá vett és lefoglalt vagyon értéke több mint 44 milliárd 405 millió forint - ismertette. Felidézte: 2015. március 11-én rendelték el a nyomozást, amely december 16-ára befejeződött - a nyomozati költség 9,5 millió forint volt -, és mostanra benyújtották a fő vádiratot. A főügyész elmondta: az ügynek mintegy 32 ezer sértettje van, 2963 feljelentés érkezett, 677 tanút hallgattak ki, 42 házkutatást végeztek. A vállalatcsoport teljes cégállományát átvizsgálták 2007-től, óriási mennyiségű, több petabájtnyi adatot foglaltak le - számolt be a fővárosi főügyész.
A bűnpártolás és a vesztegetés gyanúja is felmerült
Ibolya Tibor leszögezte azt is, hogy a bűncselekményt a tőkepiaci törvény 2005-ös lazítása tette lehetővé, ráadásul a PSZÁF 2009-es vizsgálata során feltárták, hogy Tarsoly Csabáék valótlan adatokat adtak le a felügyeletnek, de ezek után megúszták 3 milliós bírsággal, amit ráadásul az ügyfeleik elől el is titkoltak. A főügyész szerint a PSZÁF-nak ekkor fel kellett volna jelentenie a Quaestort, mivel csaltak az adatokkal, de ez, ki tudja, miért, nem történt meg, és emiatt pedig felmerült a hivatali bűnpártolás gyanúja, ami azonban már elévült- tette hozzá a főügyész. Ibolya Tibor a PestiSrácok.hu-nak arra a kérdésére, hogy ezzel kapcsolatban a vesztegetés gyanúja is felmerülhetett-e, azt mondta, csak feltételezései lehetnek, majd hozzátette, „abba már bele sem mer gondolni, hogyan született meg” a 2005-ös tőkepiaci törvény. A főügyész portálunknak elmondta azt is, hogy a konkrét nyomozás során vesztegetésre nem merült fel adat, de megjegyezte, hogy a Quaestor-ügyben még sikkasztás és pénzmosás miatt továbbra is folyamatban van az eljárás. A főügyész utóbbi nyomozásra hivatkozott annál a kérdésünknél is, amikor arról érdeklődtünk, hogy a Kulcsár-üggyel ellentétben itt a bűncselekmény minden szereplője a vádlottak padjára kerül-e.
Forrás: MTI/PestiSrácok.hu
Fotó: origo.hu
Videó: mklu.hu
