Nemzeti önvédelemről szól a kvótanépszavazás
Az egykori miniszterelnök szerint tarthatatlan Brüsszel demokráciafelfogása, és a nemzeti önvédelemből veheti ki mindenki a részét, ha elmegy szavazni a kötelező betelepítés elleni referendumon, hogy döntsön saját maga és családja jövőjéről. Boross Péter volt miniszterelnök a Magyar Időknek adott interjúban a kvótanépszavazással kapcsolatban elmondta: a kérdés nem pusztán az, hogy mennyi külföldit akarnak betelepíteni, hanem az is, hogy a kormány kap-e támogatást az ország lakóinak megvédéséhez és a nemzeti identitás megőrzéséhez.
Leszögezte: az illegális bevándorlás teljes leállítása a megoldás, amire akkor nyílhat esély, ha az Európát uraló hatvannyolcas nemzedék meghallja a tömegek hangját és hajlandó visszalépni jogkorlátozó terveitől. A magyar labdarúgó-válogatott szereplésével összefüggően Boross Péter kifejtette: azzal biztat bennünket a siker és a nemzet egymásra találása, hogy a keserű idők után jobbak jöhetnek. A volt miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy ugyanazokat a vádakat kapja meg a mai konzervatív kabinet, mint Borossék idején hangsúlyozta: a változatlanságban benne van az elmúlt több mint negyedszázad baloldali mentalitásának fantáziátlansága, de még régebbi az 1945 utáni jó pár évtizedes szovjet megszállás alatti elbutító oktatáspolitika következménye. És, ha a mindezek eredményeként felbukkanó kontraszelekció - amely a mai napig érezteti hatását - nem lenne elég, a történelem azt bizonyítja: ha a kormányzat és az ország lakossága fontosnak tartja a nemzeti éthoszt, az kiváltja ennek a furcsa kozmopolita baloldalnak az ellenszenvét - gondolja Boross Péter.
„Nem látom azonban a baloldalon a változás esélyét a balliberális szellemi túlsúly és médiafölény miatt.”
Ugyanakkor megmutatkoznak a baloldal előtti távlatok is, bár a volt miniszterelnök szerint a liberális baloldal pressziójától nem tud szabadulni az utódpárt.
„A liberális baloldal pressziójától nem hiszem, hogy szabadulni tudnának. Az MSZP amúgy is a politikatörténet egyik legnagyobb balekja, mivel összefogás címén mindig szétosztatják vele lehetséges mandátumai egy részét, illetve átengedi a mandátumait a többi miniatűr balliberális alakulatnak és a lehetséges riválisainak.”
A folyamatosan zátonyra futott baloldali összefogásról Boros Péter szerint kár is elmélkedni, hiszen nem látni „ki ülne a trónra”: ha nem Gyurcsányt engednék a székbe azonnal kitörne a ribilló, és még egy működő kormányt sem tudnának összeállítani - állítja Boross, aki Antall József 1993. december 12-én bekövetkezett halála után lett ügyvezető miniszterelnök.
