Pesti Srácok

Pozitívan fogadták a fejlesztési koncepciót a kórházigazgatók

Pozitívan fogadták a fejlesztési koncepciót a kórházigazgatók

A folyamatos támadások ellenére várhatóan 2020-ig nem kell jelentős átszervezésre számítani a Péterfy Sándor utcai kórház esetében, amely a kormány jelenlegi álláspontja szerint mégsem kizárólag ápolási otthonként működhet tovább a kórházfejlesztések után – tudta meg a Magyar Nemzet. A Péterfy Sándor utcai épületben maradhat a belgyógyászat, a neurológia és az onkológia is, miközben a kórház Fiumei úti baleseti központja a Haller utcai új centrumban kapna helyet. Várhatóan 1,2 milliárd forintot fordítanak majd a János-kórház pavilonjainak felújítására.

Újabb fordulatról számolt be mai számában a Magyar Nemzet a fővárosi kórházfejlesztések ügyében: nem csak ápolási otthonként funkcionálhat majd a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, a Fiumei úti baleseti központ traumatológiája pedig a Haller utcai új kórház épületébe költözik, majd ezután átalakul a Péterfy Sándor utcai intézmény ellátása is. Sásdi Antal, a kórház főigazgatója a lapnak azt mondta, a vezetése alatt álló intézményben maradna a kormány tervei szerint a belgyógyászat, a neurológia és az onkológia, míg a kórház Fiumei úti baleseti központja a Haller utcai új centrumba kerül majd.

Mint ismert, a kormány előzetes, júniusban nyilvánosságra került javaslata: a Péterfyben nem lesz aktív ellátás, és az egész kórház krónikus (ápolási) feladatokat látna el, óriási lakossági felháborodást keltett. Nyár elején több százan tiltakoztak a kórház épületénél: kerítésére kötött szalagokkal és gyertyagyújtással jelezték a lakosok, kiállnak a kórház mellett. Sásdi Antal szerint ennek a nyomásnak is köszönhető, hogy végül a kormány megváltoztatta a tervét.

PestiSracok facebook image

A Kútvölgyi kórház lesz a budai centrum egy darabig

Az igazgatóra hivatkozva a Magyar Nemzet arról is beszámolt, a legfrissebb információk szerint amíg nem készül el a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet mellé tervezett Haller utcai centrum, addig a Péterfy baleseti központja a jelenlegi helyén működik tovább, ám az épület felújítást igényel. Ezt körülbelül 2,5-3 milliárd forintból lehetne megoldani.

A Péterfybe költözik majd a toxikológia és a pszichiátria

Várhatóan miután a Fiumei úti traumatológia költözése megtörtént, a felújított épületbe kerülhetnek a Péterfy egyéb műtétes szakmái, és a Péterfy Sándor utcában maradnának a nem manuális szakmák: a belgyógyászat, a neurológia, az onkológia. Emellett az Alsó erdősor utcai telephelyről ide költözhetne a toxikológia és a pszichiátria is. Ez azonban csak 2020–2022 után várható, addig minden a jelenlegi helyén működik – nyilatkozta a főigazgató. Kitért arra is, hogy amikor az aktív ellátások átkerülnek az Alsó erdősor utcából a Péterfy Sándor utcába, az előbbi telephely lenne továbbiakban ápolási vagy szociális otthon. A kormányhatározatból kiindulva azonban csak jövő év március 31-ig kell kidolgozni a részleteket.

A Kútvölgyi lesz átmenetileg a budai centrum

A Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb (Kútvölgyi kórház) kiemelt szerepét a főigazgató úgy kell értelmezni, hogy átmenetileg az lesz a budai centrum, oda kerülnek a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházakból (János-kórház) a sürgősségi ellátások. Ott maximum 400 ágynyi kapacitás van, amiből 100 ágyat biztosan megkap majd a sportkórház, amelyet szintén oda költöztetnek. Ez a 300 ágy marad tehát az észak-budaiak és az agglomerációban élők ellátására egészen addig, amíg valahol meg nem épül a tervezett északi centrum. A János-kórházban maradhat a járóbeteg-ellátás mellett a belgyógyászat, a neurológia és a pszichiátria is.

Már jövőre megkezdődhet a János-kórház pavilonjainak felújítása

Cserháti Péter, az új budapesti kórházfejlesztés előkészítéséért felelős miniszteri biztos a Magyar Nemzetnek azt mondta, várhatóan 1,2 milliárd forintot fordítanak majd a János-kórház pavilonjainak felújítására, amely már jövőre el is kezdődhet. A Kútvölgyi kórház pszichiátriája mellett várhatóan a János-kórházba költöztetik majd a Semmelweis Egyetem két pesti, összesen 330 ágyas gyermekklinikáját, hogy ezzel is kiegyenlítsék a pesti és a budai ellátást. A miniszteri biztos szerint ezzel a lépéssel olyan diagnosztikai és szakmai közegbe kerülnének a Semmelweis gyermekklinikái, amely a mostaniaknál jóval kedvezőbb körülményeket eredményez. A rehabilitációs és krónikus osztályokat nem kell majd elköltöztetni a kórházból, ám át kell gondolni a járóbeteg-szakellátás mikéntjét, amely jobban működhetne a Kútvölgyi járóbeteg-szakellátó részlegén.

Az erre vonatkozó kormányhatározat szerint a fővárosi, észak-pesti centrum a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban (Honvédkórház), míg a dél-pesti az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézetben és az országos kardiológiai intézetben lesz. A dél-budai központ azonban mégsem Kelenföldön, hanem a budaörsi virágpiac helyén épülhet meg. Az észak- és közép-budai lakosság ellátására épülő másik centrum végső helye azonban továbbra is kérdéses. A centrumok köré az ellátást segítő társkórházakat is szerveznek. Ilyen a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, az Uzsoki Utcai Kórház, a Szent Margit Kórház és a Szent Imre Egyetemi Oktató Kórház is.

A Magyar Idők szombaton írt arról, hogy a Honvédkórház kaphat majd elsőként jelentősebb, több tíz milliárdos felújítási és fejlesztési támogatást a fővárosi szuperkórház-hálózat létrehozására a 2017-es költségvetésben szereplő forrásból. A kormány 1200 aktív ágy egyesítését jelöli meg célként a Honvédkórház számára egy telephelyen, vagyis a Podmaniczky utcai MÁV-kórházi ágyakat áttelepítik egy új épülettömbbe, a Róbert Károly körútra. A Honvédkórház nyolc – négy fővárosi és négy vidéki – telephelyen, több mint kétezer ágyon több mint kétmillió embert lát el. Szabó István, a kórház parancsnoka szerint a bővülő területi ellátási kötelezettségek és feladatok nyomán tavaly az előző évhez képest a járóbeteg- és a fekvőbeteg-ellátásban is nőtt az esetszámuk. Sürgősségi betegellátó centrumként csaknem 104 százalékkal emelkedett az ellátandó esetek száma: napi átlagban 150-200 sürgősségi beteget látnak el.

Fotó: origo.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.