Pesti Srácok

Rendszerszintű hiányosságra hivatkozva Németország nem ad át menekültet Magyarországnak

Rendszerszintű hiányosságra hivatkozva Németország nem ad át menekültet Magyarországnak

A németországi Baden-Württemberg tartomány közigazgatási fellebbviteli bírósága (VGH) hétfőn közölte, hogy rendszerszintű hiányosságokra hivatkozva megtiltotta egy szíriai menedékkérő átadását Magyarországnak.

A mannheimi testület közleménye szerint a július 5-én hozott ítélettel egy egyedülálló szíriai férfi ügyében döntöttek, aki 2014-ben érkezett Németországba a többi között Magyarországon keresztül, és menedékjog iránti kérelmet nyújtott be a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF).

Magyarország az úgynevezett dublini mechanizmus keretében vállalta, hogy átveszi az illetőt és lefolytatja a menekültügyi eljárást, ezért a BAMF elutasította a kérelmet, és elrendelte a szíriai férfi kitoloncolását Magyarországra. Azonban a kérelmező bírósághoz fordult, és az első fokon eljáró sigmaringeni közigazgatási bíróság idén márciusban hozott ítéletével érvénytelenítette a BAMF döntését. Arra hivatkozott, hogy a felperest a magyar menekültügyi rendszert aktuálisan jellemző "jelentős hiányosságok" miatt az "embertelen, illetve megalázó bánásmód" veszélye fenyegetné, ha átadnák Magyarországnak.

PestiSracok facebook image

A VGH elutasította a BAMF fellebbezését. Az első fokon hozott ítélet indoklásától eltérően arra hivatkozott, hogy az idegenrendészeti őrizet magyarországi rendszerét nemcsak aktuálisan, hanem már 2014-ben annyira komoly hiányosságok jellemezték, hogy a felperest nem lehetett volna kitenni a menekültügyi eljárásnak, mert annak "jelentős kockázata" fenyegette volna, hogy "önkényesen" őrizetbe veszik, és nem tud hatékonyan védekezni az intézkedés ellen. Továbbá az őrizetesek elhelyezésére szolgáló büntetés-végrehajtási intézményekben a körülmények részben építésügyi, részben higiéniai szempontból "nagyon rosszak" voltak, és a személyzet fellépését a "különös keménység és brutalitás" jellemezte 2014-ben, amikor a felperes belépett Magyarországra, majd menedékjogi kérelmet nyújtott be Németországban.

Mindennek alapján megállapítható, hogy a felperesnek a menedékjog iránti kérelem magyarországi benyújtása esetén nagy valószínűséggel azzal kellet volna számolnia, hogy "embertelen, illetve megalázó" bánásmódban lesz része. Ezért ügyében Németország az illetékes, akkor is, ha a magyarországi körülmények időközben esetleg javultak - áll a VGH közleményében, amely szerint a BAMF panaszt tehet a fellebbezés elutasítása miatt.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.