Pesti Srácok

A válság sem tartotta vissza a baloldal költekezését

A válság sem tartotta vissza a baloldal költekezését

Összesen 84 milliárd forintot költött a szocialista vezetés reklámra 2006-tól a kormányváltásig. A Magyar Idők gyűjtéséből kiderül: a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején mennyi pénz landolt a reklámügynökségeknél és a baloldali sajtótermékeknél. A kommunikációs és reklámköltések a szocialista vezetés utolsó négy évé­ben a gazdasági válság kitörésekor voltak a legmagasabbak. Reklámra például 2009-ben több mint 22 milliárd forintot fordított a baloldali kabinet. Volt olyan hónap, amikor csak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 290 millió forintot költött ilyen célra.

A baloldali kormányzatok alatt jó éveik voltak egyes médiumoknak is. Az Index például 748 millió forinthoz jutott 2006–2010-ben. A portált tulajdonló offshore cég korábban a Wallisé volt, a kézbesítési megbízott pedig az egykori miniszterelnök, Bajnai Gordon volt – derült ki idén a kiszivárogtatott Panama-iratokból - írja a lap.

Millárdok csordogáltak az Axel Springerhez

Az Axel Springer bevételei is alaposan meghaladták a szóban forgó internetes portálét. A német tulajdonú kiadó ugyanabban az időszakban 3,4 milliárdot kapott. Nem keresett rosszul a Népszabadság sem, a baloldali lap négy év alatt 2,6 milliárd forinthoz jutott, és persze komoly pénzek érkeztek az RTL Klub számláira is. A vezető kereskedelmi televízióban összesen 12 milliárd forintért hirdettek a szocialista kormányok. A 2006 és 2010 közötti időszaknál maradva érdemes kiemelni a köztévé egykori műsorát, a Nap Tv-t, amelynek reggeli adásába a baloldali megmondóemberek és politikusok napi rendszerességgel jártak szerepelni. Náluk 2,3 milliárd forint kötött ki. Ehhez képest lényegesen kevesebbet, 561 milliót kapott a HVG, 423 milliót a 168 Óra, de a Magyar Narancs is 152 millió forintnyi hirdetést adott el az államnak. A HVG a print kormányzati költés csaknem negyedét, a 168 Óra a 17 százalékát zsebelte be.

PestiSracok facebook image

Tóta W. Árpád Magyar Képmesit 90 millióval támogatták

Azt természetesen nem kell magyarázni, hogy szükség van állami hirdetésekre, valahogyan tájékoztatni kell az embereket, hiszen nem olvassa mindenki a Magyar Közlönyt vagy a Kormányzati Értesítőt. A fent említett években azonban előfordult néhány meglehetősen furcsa megbízás. Ilyen volt például 2007-ben egy több mint ötmilliós szerződés, amely a kormány előtt álló napi kommuniká­ciós veszélyek összegyűjtéséről szólt. Szintén ebben az évben indult az egykori indexes, később pedig HVG-s publicistához, Tóta W. Árpádhoz köthető Magyar Képmesék sorozat, amelyre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Miniszterelnöki Hivatal dobta össze a pénzt, utóbbi 90 millióval szállt be a projektbe.

Gyurcsány írása, mint fizetett hirdetés

2008. augusztus 27-én pedig Gyurcsány Ferenc húzott nagyot azzal, hogy fizetett hirdetésként jelent meg a Népszabadságban a Megegyezés című írása. Ez összesen négy és fél millió forintba került, aminek egyik felét a kormány, másik felét pedig az MSZP állta. Akkor azt mondták, azért feleztek, mert Gyurcsány egyszerre pártelnökként és miniszterelnökként is adta a nevét a melléklethez. A baloldali kormányok alatt voltak olyan kampányok is, amelyek a fogyasztóvédelem, a feketegazdaság és a közlekedésbiztonság kérdéseiről szóltak. Három ilyen összesen 460 millió forintba került. Hogy reformok voltak-e, és ha igen, milyenek, arról megoszlanak a vélemények, mindenesetre magyarázni kellett a folyamatokat. Pont jó volt erre az akkori kormány szerint az Új Magyarország című kiadványsorozat, valamivel több mint 460 millió forintért.

A baloldali kormány válság idején elköltött további milliárdjairól itt olvashatnak bővebben.

Forrás: Magyar Idők

Ajánljuk még

Így (NE) növeld a szurkolótáborodat! – Ragályos lett a vendégdrukkereket sújtó jegymizéria

Exkluzív május 21.
Óhatatlanul is megkerülhetetlen az a dilemma, hogy hogyan növelhetők a nézőszámok az első- és másodosztályú mérkőzéseken, ha a magyar futballról van szó. Ilyenkor felmerül a családi szektor bővítése, esetleg az ificsapatok állandó meghívása is a felnőtt meccsekre, azonban valami mindig kimarad. Mi lenne, ha igény esetén kötelezővé tennék a vendégszektor bővítését, esetleg helyet adnának a semleges – esetleg a békés, de a vendégeknek csendben szorító – szurkolóknak is a meccsre? Na, és persze korrektséget mutatnának a vendéglátó klubok az ellenfelüket elkísérő szurkolók irányába?

Délvidék csodái (4. rész) – Ahol egészen Óbecséig most is „magyar világ” van, rajzanak a tiszavirágok és még a tűzoltólaktanya is műemlék – A Tisza-mente

Exkluzív 2022 október 8.
Trianonban elcsatolt területeink közül talán a legkevésbé ismert és felfedezett a Délvidék. Erdély mindent visz, Tündérországként él a szívünkben, Felvidék a Tátra bérceivel és a köztük rejtőző tengerszemekkel csábít és a háború előtt Kárpátalja is közkedvelt célpont volt, Vereckével, Munkács várával és más látnivalóival. Mellettük szinte mostohagyerekként létezik a Délvidék, pedig csodálatosabbnál csodálatosabb látnivalókat rejt, színmagyar falvaival, hangulatos városaival és a „legmagyarabb folyó” gyönyörű alsó szakaszával. Sorozatunkban Délvidék csodáiból mutatunk fel néhányat, nem titkoltan abból a célból is, hogy olvasóinknak is kedvet csináljunk azokat felfedezni.