Pesti Srácok

A válság sem tartotta vissza a baloldal költekezését

A válság sem tartotta vissza a baloldal költekezését

Összesen 84 milliárd forintot költött a szocialista vezetés reklámra 2006-tól a kormányváltásig. A Magyar Idők gyűjtéséből kiderül: a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején mennyi pénz landolt a reklámügynökségeknél és a baloldali sajtótermékeknél. A kommunikációs és reklámköltések a szocialista vezetés utolsó négy évé­ben a gazdasági válság kitörésekor voltak a legmagasabbak. Reklámra például 2009-ben több mint 22 milliárd forintot fordított a baloldali kabinet. Volt olyan hónap, amikor csak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 290 millió forintot költött ilyen célra.

A baloldali kormányzatok alatt jó éveik voltak egyes médiumoknak is. Az Index például 748 millió forinthoz jutott 2006–2010-ben. A portált tulajdonló offshore cég korábban a Wallisé volt, a kézbesítési megbízott pedig az egykori miniszterelnök, Bajnai Gordon volt – derült ki idén a kiszivárogtatott Panama-iratokból - írja a lap.

Millárdok csordogáltak az Axel Springerhez

Az Axel Springer bevételei is alaposan meghaladták a szóban forgó internetes portálét. A német tulajdonú kiadó ugyanabban az időszakban 3,4 milliárdot kapott. Nem keresett rosszul a Népszabadság sem, a baloldali lap négy év alatt 2,6 milliárd forinthoz jutott, és persze komoly pénzek érkeztek az RTL Klub számláira is. A vezető kereskedelmi televízióban összesen 12 milliárd forintért hirdettek a szocialista kormányok. A 2006 és 2010 közötti időszaknál maradva érdemes kiemelni a köztévé egykori műsorát, a Nap Tv-t, amelynek reggeli adásába a baloldali megmondóemberek és politikusok napi rendszerességgel jártak szerepelni. Náluk 2,3 milliárd forint kötött ki. Ehhez képest lényegesen kevesebbet, 561 milliót kapott a HVG, 423 milliót a 168 Óra, de a Magyar Narancs is 152 millió forintnyi hirdetést adott el az államnak. A HVG a print kormányzati költés csaknem negyedét, a 168 Óra a 17 százalékát zsebelte be.

PestiSracok facebook image

Tóta W. Árpád Magyar Képmesit 90 millióval támogatták

Azt természetesen nem kell magyarázni, hogy szükség van állami hirdetésekre, valahogyan tájékoztatni kell az embereket, hiszen nem olvassa mindenki a Magyar Közlönyt vagy a Kormányzati Értesítőt. A fent említett években azonban előfordult néhány meglehetősen furcsa megbízás. Ilyen volt például 2007-ben egy több mint ötmilliós szerződés, amely a kormány előtt álló napi kommuniká­ciós veszélyek összegyűjtéséről szólt. Szintén ebben az évben indult az egykori indexes, később pedig HVG-s publicistához, Tóta W. Árpádhoz köthető Magyar Képmesék sorozat, amelyre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Miniszterelnöki Hivatal dobta össze a pénzt, utóbbi 90 millióval szállt be a projektbe.

Gyurcsány írása, mint fizetett hirdetés

2008. augusztus 27-én pedig Gyurcsány Ferenc húzott nagyot azzal, hogy fizetett hirdetésként jelent meg a Népszabadságban a Megegyezés című írása. Ez összesen négy és fél millió forintba került, aminek egyik felét a kormány, másik felét pedig az MSZP állta. Akkor azt mondták, azért feleztek, mert Gyurcsány egyszerre pártelnökként és miniszterelnökként is adta a nevét a melléklethez. A baloldali kormányok alatt voltak olyan kampányok is, amelyek a fogyasztóvédelem, a feketegazdaság és a közlekedésbiztonság kérdéseiről szóltak. Három ilyen összesen 460 millió forintba került. Hogy reformok voltak-e, és ha igen, milyenek, arról megoszlanak a vélemények, mindenesetre magyarázni kellett a folyamatokat. Pont jó volt erre az akkori kormány szerint az Új Magyarország című kiadványsorozat, valamivel több mint 460 millió forintért.

A baloldali kormány válság idején elköltött további milliárdjairól itt olvashatnak bővebben.

Forrás: Magyar Idők

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.