Gyerekek, de sok volt ez így egyszerre...

Az átadás-átvétel alatt Magyar Péter hangneme, stílusa, kivagyisága és megvető viselkedése a kicsinyes bosszúállás jegyeit mutatta, a másik megalázásának vágyát. Így nem lehet építkezni. Senki más nem viselkedett így a teremben. De legalább az átadás-átvételi anyagok később kinn hevertek az utcán egy koszos lépcsőn. Méltó ez is.
Van más is. Krausz Ferenc, Nobel-díjas tudós alapítványát is kukázná Magyar Péter, az eddig elutalt pénzt vissza kellene adnia. Krausz nem pártpolitikus, hanem egy tudós, még hozzá Nobel-díjas, az alapítványa pedig nem kifizetőhely. A tudományba fektetett tőke nem ablakon kidobott pénz, egy nemzetközi hírű tudós megszégyenítése viszont igen sötét korokat idéz. Szakma helyett politika. Újabb pipa a működőképes Szeretetország rubrikájában.
Minden napra jut valami megdöbbentő esemény. Szerintem a meghunyászkodás nem pálya, kulturáltnak kell maradni de határozottnak, ám van az a pont, amikor megálljt kell parancsolni és attól még konstruktív marad az ember. Érzem sokatokon, hogy hiányoljátok a karakánabb kiállást bizonyos esetekben.
Ideje van a hadakozásnak és ideje van a békességnek
Mi békét szeretnénk, de mi van, ha egyesek az ellenkezőjében érdekeltek?







