Pesti Srácok

2019 végére csúszhat az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból

2019 végére csúszhat az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból

A korábban jósoltnál egy évvel, 2019 végére csúszhat az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból, mert a brit kormány nem áll készen a távozásról szóló tárgyalások megindítására.

A The Sunday Times című vasárnapi lap City-beli forrásokból úgy tudja, kabinettagok jelezték a londoni pénzügyi központnak, hogy az ország a vártnál tovább maradhat az EU-ban. Theresa May miniszterelnök a várakozások szerint 2017 januárjában fogja aktiválni a lisszaboni szerződés 50. cikkelyét, amely a közösségből való kilépést szabályozza. Onnantól számítva két évük van a feleknek az erről szóló tárgyalások lebonyolítására. És noha sokan szorgalmazzák, hogy a kormányfő tartsa magát ehhez a menetrendhez, könnyen lehet, hogy nem fogja: a júliusi kinevezése után felállított két új tárca, a kilépéssel foglalkozó (Brexit-)minisztérium és a külkereskedelmi tárca ugyanis nem tudja időben megkezdeni a munkát ehhez. Késleltetheti a júniusi referendumon megszavazott brit kilépést a jövőre esedékes választások Franciaországban és Németországban - írta a The Sunday Times. A lap szerint az Egyesült Királyság meg akarja várni az 50. cikkely aktiválásával a tavaszi elnökválasztást Franciaországban és a szeptemberi parlamenti választást Németországban. "Nem lehet úgy tárgyalni, hogy nem tudjuk, kivel tárgyalunk" - idézte egyik forrását az újság. A lapnak a kabinet egyik tagja is elismerte, hogy a két választás jelent "némi fejtörést" számukra.

David Davis, a Brexit-minisztérium és Liam Fox, a külkereskedelmi tárca vezetője kinevezése után egyaránt azt mondta, hogy az Egyesült Királyság 2019 elején távozhat az Európai Unióból. Azonban mindkét minisztérium felállítása lassan halad, előbbiben a szükséges létszám fele, utóbbiban alig a tizede van csak meg. Egyesek szerint a helyzet "kaotikus", így az 50. cikkely aktiválása 2017 őszére csúszhat. A lap által idézet egyik forrás azt mondta, a két tárcánál még azt sem tudják, milyen kérdéseket kellene feltenni, amikor végre elkezdik a tárgyalásokat. A helyzetet tovább bonyolítják a külkereskedelmi miniszter és a külügyminiszter közötti területi viták arról, hogy melyikükhöz tartoznak a brit külpolitika egyes kulcsfontosságú kérdései - értesült a The Sunday Telegraph.

PestiSracok facebook image

A lap egyébiránt nem csak Liam Fox és Boris Johnson vitáiról írt a Brexittel kapcsolatban. Idézte a Relate pártanácsadó szolgálatot, amely iránymutatást adott ki a Brexit miatt vitázó pároknak. A kalauz szerint a vitát szigorú keretek közé kell szorítani, hogy ne fajulhasson el odáig, ahonnan már nincs visszaút, és tisztázni kell, hogy melyek azok a kérdések, amelyek valóban a várható kilépéssel vannak összefüggésben, és melyek azok, amelyek valójában múltbéli konfliktusok. "Néha pedig jobb egyszerűen egyetérteni abban, hogy nincs egyetértés."

Forrás: MTI

A kezdőképet a thetimes.co.uk közölte.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.