Pesti Srácok

Berlin szerint Ankara iszlamista szervezeteket támogat

Berlin szerint Ankara iszlamista szervezeteket támogat

A török kormány évek óta együttműködik iszlamista és terrorista szervezetekkel a Közel- és a Közép-Keleten, és Recep Tayyip Erdogan államfő tevékenyen támogatja ezt a politikát - áll a német kormány egy nem nyilvános elemzésében az ARD német országos köztelevízió keddi jelentése szerint.

Az ankarai vezetés 2011 óta fokozatosan "iszlamizálódott" bel-, és külpolitikája révén Törökország "iszlamista csoportok központi platformja" lett a térségben - áll a dokumentumban. A török államfő és a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) "ideológiai fogékonyságát" a szélsőséges iszlamizmus iránt az is mutatja, hogy számos alkalommal a szolidaritásukról biztosították és támogatták az egyiptomi Muzulmán Testvériség mozgalmat, a Gázai övezetet ellenőrző palesztin, radikális Hamászt és szíriai fegyveres iszlamista ellenzéki csoportokat - olvasható az elemzésben az ARD szerint.

A német kormány az ellenzéki Baloldal parlamenti (Bundestag-) frakciójának írásbeli kérdésére adott válaszában első alkalommal hozza közvetlen kapcsolatba hivatalosan a török államfőt terrorszervezettel - emelte ki a köztelevízió a tagesschau.de című hírportálján közölt beszámolóban, rámutatva, hogy a Hamászt 2003 óta terrorszervezetként tartják számon az EU-ban. A dokumentum kényes jellegét jól mutatja, hogy nem a nyilvánosságnak készült; szabadon elérhető részében Ole Schröder belügyminisztériumi államtitkár azt írta, hogy államérdekből nem teszik közzé az egész szöveget. Az elemzés és a berlini vezetés nyilvános állásfoglalásai közötti ellentmondás szembetűnő - mutatott rá az ARD, felidézve, hogy a német kormány a menekültválság kezdete óta tudatosan tartózkodik a törökországi politikai folyamatok bírálatától. Mindenekelőtt Angela Merkel kancellár - a jobboldali CDU elnöke - és a szociáldemokrata (SPD) külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier fogalmaz óvatosan. A kormány képviselői legfeljebb háttérbeszélgetéseken vagy nyilvános megszólalásokban tett utalásokban szólnak a török vezetés és a militáns iszlamizmus különösen közeli kapcsolatáról.

PestiSracok facebook image

A Baloldal frakciójának kérdésére adott írásbeli válasz a CDU-s vezetésű belügyminisztériumban készült a szövetségi hírszerző szolgálat (BND) helyzetértékelése alapján, méghozzá anélkül, hogy egyeztettek volna az ügyben leginkább illetékes külügyminisztériummal. A külügyi tárca nem is ismeri a Baloldalnak megküldött szöveget. Ennek ellenére a dokumentum hivatalos kormányzati állásfoglalásnak tekinthető.

Az SPD helyteleníti a belügyminisztérium eljárását, és attól tart, hogy az ügy újabb tehertétel lehet Berlin és Ankara már most is feszült viszonyában. Egy ennyire érzékeny kérdésben be kellett volna vonni a külügyminisztériumot, "mégiscsak egy NATO-tagországról van szó, amelynek területén jelenleg német katonák is állomásoznak" - mondta az ARD-nek Rolf Mützenich, az SPD-frakció egyik - külügyekkel foglalkozó - vezető szakpolitikusa.

A Baloldal szerint a kormány megtéveszti a nyilvánosságot, az ankarai vezetést kedvező fényben mutatja be, holott helyzetértékelése nem ezt indokolná - mondta Sevim Dagdelen, az SPD-től balra álló ellenzéki párt parlamenti képviselője, aki azt is kiemelte, hogy a kormány válasza alátámasztja pártja Ankarát bíráló álláspontját. Egyben figyelmeztetett: a kormány a jelenlegi irányvonalával vétkessé válik abban, hogy Törökországban "otthonra lel a fegyveres iszlamizmus".

Forrás: MTI

Fotó: AA/G Yilamz

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.