Félrefordították Szijjártó Pétert
Fordítási hiba került be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek a Die Welt napilap szombati számában németül megjelent, de angol nyelven adott interjújába - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM). A berlini lap így idézi a minisztert: "Törökországban sajnos abból indulnak ki, hogy az együttműködés feltétele a vízummentesség megadása, holott ez nem része a megállapodásnak, a török félnek a megállapodástól függetlenül teljesítenie kell a vízumkötelezettség megszüntetésének feltételeit". Valójában azonban Szijjártó Péter azt mondta: "az Európai Bizottság alakította ki azt a téves képzetet Törökországban, hogy a migrációs megállapodás betartása elég a vízummentességhez, és nem kell a feltételeknek megfelelni" - írta közleményében a szaktárca. Hozzátették: a fordítási hibát jelezték a német napilap szerkesztőségének.
Fontos, hogy ne legyen a törököknél újabb államcsíny
Magyarország nemzetbiztonsági érdeke, hogy Törökországban ne legyen újabb államcsíny, mivel az ország destabilizálódása a tavalyinál is komolyabb bevándorlási hullámhoz vezethet - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Pozsonyban, az Európai Unió külügyminiszterei informális találkozójának második, befejező napján a magyar közmédiának nyilatkozva. A magyar diplomácia vezetője erről az uniós tagországok külügyminisztereinek Törökország küldöttségével folytatott tárgyalása után beszélt. Elmondta: a találkozón részt vevő uniós külügyminiszterek egy része aggályokat vetett fel az államcsínyt követő elszámoltatás miatt. A magyar kormány álláspontja ezzel kapcsolatban az, hogy az államcsíny komoly dolog, és nem meglepő, ha arra a török vezetés komoly választ ad - fogalmazott.
"Mi mindenben kiállunk a demokratikusan megválasztott török elnök és kormány mellett"
- hangsúlyozta Szijjártó Péter, hozzátéve: a magyar kormány támogatja azokat a lépéseket, amelyek egy esetleges újabb államcsíny elkerülését szolgálják, mivel Törökország destabilizációja az európai biztonságot veszélyeztetné, újabb bevándorlási hullámot indíthatna el.
Kérdésre válaszolva a magyar külügyminiszter elmondta: továbbra is két álláspont van, a bevándorlás megállítása mellett kiálló országok "józan hangja" egyre erősebb, de a másik, a bevándorlók szétosztását erőltető vélemény is nagyon erősen jelen van. Hozzátette: a közép-európai országok és még néhány, ezt a véleményt osztó ország - egyedüli helyes válaszként - a bevándorlás leállítását akarja, és azt, hogy Brüsszel fejezze be a törvénysértő bevándorlást ösztönző politikáját.
"Ez is azt mutatja, hogy a magyar népszavazásnak nagyon komoly jelentősége van, mert ez lehet az első alkalom, amikor nem brüsszeli bürokraták, hanem emberek nyilvánulnak meg a bevándorlás kérdésében"
- hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Az uniós külügyminiszterek kétnapos találkozójának második napján meghívott partnerként Törökország mellett az uniós tagságra pályázó más nyugat-balkáni országok - Montenegró, Szerbia, Macedónia és Albánia - küldöttsége is részt vett. Ennek az egyeztetésnek a terrorizmus elleni harc, valamint a radikalizálódás és a szélsőségesség terjedésének megelőzése volt a központi témája.
Szijjártó Péter a nyugat-balkáni országok küldöttségeivel folytatott tárgyalásról azt mondta: a térségben az elmúlt időszakban nagyon komoly, aggodalomra okot adó eseményeket lehet megfigyelni, nő a feszültség bizonyos országok között, amit kihasználnak a radikális vallási szervezetek, és ez a terrorfenyegetettség növekedésével jár. "Mivel ez a szomszédunkban van, ezért Magyarországnak az is nemzetbiztonsági érdeke, hogy ez a sebezhető nyugat-balkáni térség minél hamarabb kapja meg az előrejutás lehetőségét az integrációs folyamatokban" - emelte ki a magyar külügyminiszter. Hozzátette: ezért Magyarország szorgalmazza, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások Szerbiával 2020-ig záruljanak le, Macedóniával pedig minél hamarabb kezdődjenek meg.
"A Nyugat- Balkánon az integráció felgyorsítása az egyetlen útja annak, hogy a régió sebezhetőségét csökkentsük (...) és a terrorfenyegetettséget visszaszorítsuk"
- hangsúlyozta, megjegyezve: a térség destabilizációja újabb bevándorlás hullámot idézhetne elő a magyar határ irányába.
Mogherini és Hahn Ankarában fog tárgyalni az EU-török kapcsolatok jövőjéről
Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Johannes Hahn bővítési biztos szeptember 9-én közösen Ankarába látogat, hogy az EU és Törökország kapcsolatainak jövőjéről tárgyaljon a törökországi államcsínykísérlet után - jelentette be Mogherini szombaton Pozsonyban az uniós külügyminiszterek informális találkozója után tartott záró sajtóértekezleten.
Elgondolkodásra ad okot a halálbüntetés visszaállítása
Mogherini elmondta, hogy a 28 uniós tagország külügyminiszterei az Ömer Celik európai uniós ügyekben illetékes török miniszterrel folytatott tanácskozáson nyíltan megvitatták az aktuális problémákat. "Közösen megerősítettük arra vonatkozó szándékunkat, hogy minden korábbi megállapodást teljesíteni fogunk, ideértve a menekültügyi egyezményt is" - hangsúlyozta az uniós főképviselő. Egyben felszólította Törökországot arra, hogy "gondolkozzon el a halálbüntetés visszaállításának kérdésén, amely komoly aggodalmat kelt az Európai Unióban". A török politikus ezzel összefüggésben a sajtóértekezleten elmondta: a halálbüntetés visszaállítása nem szerepel az ankarai parlament napirendjén. Mogherini nem adott választ olyan újságírói kérdésekre, hogy Ankara mikorra várhatja az uniós vízummentességet. Celik viszont leszögezte: Törökország elzárkózik bármilyen, a migrációs válság kezelését szolgáló új uniós mechanizmustól, amennyiben nem kapják meg az EU-tól a vízummentességet. Hozzáfűzte: a menekültek visszafogadásáról szóló EU-val kötött megállapodás teljes körű teljesítése sem lehetséges a vízumkényszer eltörlése nélkül.
A menekültügyi megállapodásban az EU egyebek mellett vállalta, hogy felgyorsítja a törökökre érvényes vízumkötelezettség megszüntetését célzó folyamatot, azonban Ankara eddig nem teljesítette az EU által előírt feltételek mindegyikét, így például nem módosította a terrorizmus elleni küzdelemről szóló jogszabályokat. Ezzel összefüggésben Celik kijelentette: az EU ne várja Ankarától az utóbbi szabályozás megváltoztatását, de a jövőben az Európa Tanács keretében tanácskozhatnak Törökország újabb kötelezettségeiről a terrorellenes küzdelemben.
A kelet-ukrajnai konfliktusról szólva Mogherini leszögezte, hogy a Donyec-medencében szeptember 1-jén életbe lépett fegyvernyugvás a válság hosszú távú megoldásának alapja lehet. Hozzáfűzte, hogy az EU továbbra is kitart a minszki megállapodások maradéktalan betartásának követelése mellett. A főképviselő elmondta, hogy a pozsonyi találkozón nem érintették az Oroszország ellen bevezetett gazdasági büntetőintézkedések fokozatos megszüntetésének ügyét.
Forrás: MTI
Fotó: haber.sol.org.tr, PS/Baktay Péter
