Pesti Srácok

Fodor szerint az igennel szavazáshoz bátorság és egyenes gerinc kell

Fodor szerint az igennel szavazáshoz bátorság és egyenes gerinc kell

Az október 2-ai népszavazáson az igennel szavazás „bátor kiállítást és egyenes gerincet", illetve a politikai cselekvést jelenti - mondta a Magyar Liberális Párt elnöke egy fórumon szerdán Nyíregyházán. Az uniós támogatást elfogadjuk, de azt nem, hogy a közös döntéseknek mi is része vagyunk? - tette fel a kérdést Fodor Gábor, megjegyezve, ebbe a közös döntésbe nemcsak a magyaroknak, hanem másoknak is bele kell törődniük.

Fodor Gábor országjáró körútjának nyírségi állomásán azt mondta, a kérdésre adott igen válaszban többek között benne van az európai értékrend és Európa melletti kiállás, az emberiességi szempont, valamint egy, a kormánynak címzett belpolitikai üzenet is.

Kifejtette, a szabadság, a szolidaritás és az emberség egész Európának fontos értékek, ilyen értelemben nem csak a magyarok belügye a népszavazás. Az Európai Unió is "ott van" a kérdés mögött, ha erre nemmel válaszolunk, akkor az EU-val így kialakuló konfliktus elvezethet oda, hogy könnyen a közösségen kívül találja magát az ország, amit egyetlen józan magyar ember sem akarhat - rögzítette Fodor Gábor.

download-1
Fotó: Balázs Attila/MTI
PestiSracok facebook image

Az uniós tagság óta fejlődött Magyarország, a beruházások 97 százaléka brüsszeli támogatással valósul meg, az értékteremtés mögött szinte mindenhol ott van az unió - jelezte a Liberálisok elnöke. Elmondta, az igennel szavazók a kormánynak is üzenhetnek, amelynek - meglátása szerint - nem a stadionok építését, hanem az oktatás és az egészségügy fejlesztését kellene támogatnia. Fodor Gábor szerint a rendszerváltáskor az emberek érdem alapú társadalmat szerettek volna, de ez máig sem valósult meg.

Emlékeztetett, a liberális párt az Alkotmánybíróság és a Kúria előtt is megtámadta a népszavazási kérdést, mivel meglátásuk szerint ez egy rossz kérdés és "hazugság van benne."

- hangsúlyozta az ellenzéki párt elnöke.

Az emberiesség kérdését említve azt mondta, egy bajban lévő, menekülő embernek egy magát kereszténynek valló ember nem mondhatja azt, hogy nem engedünk be, ez nem helyes és emberséges magatartás. Nem arról van szó, hogy milliószámra kell befogadni az illegálisan érkezőket, de "segítő kezet kell nyújtani azoknak, akik az életüket mentik" - vélekedett.

Fodor Gábor a fórumon azt mondta, nem járható út a szavazástól távol maradás, mivel senki sem akarhatja, hogy a feje fölött döntsenek egy őt is érintő kérdésről. Az érvénytelenül szavazás nem megoldás, mivel a történelem csak két számot, az igenek és a nemek arányát fogja feljegyezni - hangsúlyozta a fórumon az ellenzéki politikus.

Forrás: MTIFotó: Balázs Attila/MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.