Nyugat-európai no-go zónákról számoltak be a köztévé tudósítói

Az európai nagyvárosokban egyre több a no-go zóna, azaz az olyan, nagyrészt bevándorlók lakta városrész, ahová nem ajánlatos kívülállóként, turistaként vagy nőként bemenni – mondták el az M1 csatorna tudósítói a csütörtök esti Híradóban.

Párizs, Marseille és több más nagyváros egyes peremkerületei hosszú évtizedek alatt gettósodtak el, ezekre a helyekre nem tanácsos, de – mivel a tömegközlekedési hálózat kikerüli ezeket – nem is igen lehet eljutni – hangzott el a hírműsorban.

London számos részén is ritka vendég a turista, mondta el a helyi tudósító, hozzátéve, nagyon koncentrált a brit főváros idegenforgalma, a látogatók szinte kizárólag a metropolisz azon öt százalékát keresik fel, ahol a legfőbb látványosságok találhatóak.

Berlinben, ahol nem no-go zónákról, hanem problémás vagy kriminalitással terhelt helyekről, „félelemzónákról” beszélnek, tíz év alatt 18-ról 23-ra nőtt az ilyen övezetek száma, de a szintén sok bevándorló lakta Észak-Rajna-Vesztfáliában is vannak ilyen helyek, ahol naponta történnek atrocitások, és ahová a rendőrség csak nagy erőkkel vonul ki. A tudósító közlése szerint a probléma a múlt vasárnapi berlini választásokon is fontos téma volt.

A nyugati médiában egyébként jó ideje a közbeszéd részét képezik a no-go zónák, illetve saría körzetek, amelyekben a muszlim törvénykezés érvényesül. Egy brit kutatás már 2009-ben 85 saría bíróságról számolt be a szigetországban, amelyekről a BBC újságírója, Evan Davis azóta sem szerzett tudomást.

MTI/PS