Pesti Srácok

Október közepétől védi külső határait Európa

Október közepétől védi külső határait Európa

A tagállami kormányokat tömörítő uniós tanács szerdán megadta végső hozzájárulását a közös határ- és parti őrség létrehozásához, amely így október közepén már megkezdheti a működését. Az ügynökség 1500 fős személyi állomány és eszközök mozgatásáról, a szükségesnek ítélt területekre való átcsoportosításáról rendelkezhet.

Robert Kalinák, az unió soros elnökségét jelenleg betöltő Szlovákia belügyminisztere üdvözölte, hogy a tanács és az Európai Parlament ilyen gyorsan és hatékonyan tudott cselekedni az ügyben.

- közölte a tárcavezető.

PestiSracok facebook image

A szervezet felállításáról szóló jogszabály október 6-án lép hatályba, az ügynökség ezt követően kezdheti meg a működését. A tagállamok továbbra is megtartják határaik védelmének hatáskörét, azonban szükség és kérés esetén a határ- és parti őrség meghatározza a megfelelő létszámú stábot és technikai felszerelést és támogatást tud nyújtani, hiányosságok esetén időben be tud avatkozni.

A leendő ügynökség a Frontex és az uniós tagállamok erőforrásait egyesíti. Tagállami felajánlások alapján bármikor rendelkezhet 1500 fős személyi állomány és eszközök mozgatásáról, a szükségesnek ítélt területekre való átcsoportosításáról legfeljebb 10 napon belül.

Az Európai Bizottság korábbi tájékoztatása szerint az ügynökség feladatai között szerepel a migrációs áramlások nyomon követése, a gyenge határőrizeti pontok azonosítása, valamint az, hogy válaszintézkedéseket hajtson végre azokban az esetekben, amikor az EU valamely külső határát veszély fenyegeti.

Forrás: MTI

Fotó: balkaneu.com

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.