A temelíni atomerőmű és a Benes-dekrétum még mindig vitatott téma az osztrák-cseh politikusok között
Közép-Európa szerepének megerősítését szorgalmazta az Európai Unióban Milos Zeman cseh államfő és Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) államfőjelöltje, akik hétfőn Prágában találkoztak.
"Arról beszéltünk, hogy lehetne-e erősebben hallatni a jövőben Közép-Európa hangját az Európai Unión belül, mert közös a történelmünk, és hasonló módon látjuk a dolgokat" - nyilatkozott Norbert Hofer újságíróknak a találkozó után. "Uniót akarunk kialakítani az unióban" - szögezte le az osztrák elnökjelölt.
"Norbert Hofer a találkozón bemutatta projektjét az unión belüli unióról, amely lényegében megfelel a visegrádi csoport kiszélesítéséről alkotott elképzelésnek, a visegrád plusznak"
- jegyezte meg ezzel kapcsolatban Jirí Ovcácek, cseh elnöki szóvivő. Zeman és Hofer a jelenlegi migrációs válsággal kapcsolatban megállapították, hogy álláspontjuk megegyezik. A találkozón két vitatott téma - a temelíni atomerőmű és a Benes-dekrétumok - is napirendre került. "Természetesen Temelínről is beszéltünk, ez számunkra probléma" - jelentette ki Hofer. Hozzátette: Ausztria nem híve az atomenergiának. Jirí Ovcácek elnöki szóvivő a vitatott témákkal kapcsolatban elmondta: Milos Zeman a beszélgetés során kifejtette, hogy a hivatalos cseh álláspont mindkét kérdésben változatlan. Csehország elutasítja a Benes-dekrétumok ügyének újranyitását, s kitart amellett, hogy az atomenergiát fejleszteni fogja. Norbert Hofer egy Bécsben megjelent lapinterjúban "jogtalanságnak" minősítette Edvard Benes egykori csehszlovák államfő második világháború után kiadott dekrétumait, amelyek alapján a csehszlovákiai németeket és magyarokat megfosztották állampolgárságuktól, elkobozták vagyonukat, majd a potsdami nagyhatalmi értekezlet döntése alapján a németeket kitelepítették az országból. Miután a felvidéki magyarok kitelepítését a háborúban győztes nagyhatalmak nem hagyták jóvá, a korabeli csehszlovák hatalom szlovák-magyar lakosságcserével, magyarok Csehországba telepítésével és reszlovákizációval igyekezett felmorzsolni a magyar kisebbséget. "A Benes-dekrétumok természetesen jogtalanságot jelentenek" - mondta Hofer abban az interjúban, amelyet a Kleine Zeitung közölt a prágai látogatás előtt. A prágai sajtó szerint a 2013-as elnökválasztási kampányt jórészt az döntötte el, hogy Milos Zeman kiállt a Benes-dekrétumok mellett, míg ellenfele Karel Schwarzenberg bírálta azokat. Zeman elutasítja, hogy a dekrétumokban jelen lenne a kollektív bűnösség elve, és támogatja fenntartásukat a cseh jogrendben. Ezzel ellentétben Schwarzenberg törölné őket a cseh jogrendből. Prága már korábban közölte, hogy a találkozóra Norbert Hofer kérésére került sor. Norbert Hofer az osztrák elnökválasztáson májusban szoros küzdelemben alulmaradt Alexander Van der Bellennel, a Zöldek Pártjának volt elnökével szemben. Az osztrák alkotmánybíróság később azonban megsemmisítette a választás eredményét a voksok összeszámlálásakor elkövetett szabálytalanságok miatt. Milos Zeman üdvözölte ezt a döntést, és támogatásáról biztosította Hofert. "Nem tagadom, hogy Hofer úrnak szurkoltam, mert nem szeretem a zöld pártokat" - nyilatkozott a cseh államfő korábban az Impuls prágai kereskedelmi rádióban. Az osztrák elnökválasztás megismétlését eredetileg október 2-ra tűzték ki, de elhalasztották.
PS/MTI, Fotó: .wienerzeitung.at
