Pesti Srácok

Több mint félmillióan vannak az elutasított menedékkérők Németországban

Több mint félmillióan vannak az elutasított menedékkérők Németországban

Félmilliónál is több elutasított menedékkérő él Németországban, legnagyobb részük több mint hat éve - írta csütörtökön a Bild című német lap kormányzati adatokra hivatkozva. A szövetségi parlament (Bundestag) nagyobbik ellenzéki pártja, a Baloldal írásbeli kérdésére adott kormányzati válasz alapján készített összeállítás szerint 549 209 elutasított menedékkérő él Németországban, 406 065 több mint hat éve.

Majdnem minden második - 46,6 százalék - rendelkezik állandó tartózkodási engedéllyel, amelyet például azért kaptak meg, mert már beilleszkedtek és nemigen van kapcsolatuk hazájukkal. Az elutasított menedékkérők legnagyobb csoportját a török állampolgárok alkotják 77 600 fővel, utánuk a koszovói állampolgárok 68 549 fős csoportja következik, majd a szerb állampolgárok 50 817 fővel.

Az ország elhagyására kötelezett, de valamilyen ok miatt Németországban maradó menedékkérők száma 168 212 volt az év közepén. A kormány kimutatása szerint mintegy 37 ezren azért nem távoznak, mert nincs útlevelük, 107 ezer ember kitoloncolása pedig "egyéb okok" miatt nem lehetséges, például azért, mert hazájukban az illetékes hatóság nem működőképes.

További nagyjából 10 ezer ember ügyében kitoloncolási tilalom van érvényben, mert hazájuk nem biztonságos. Több mint 3000 elutasított menedékkérő azért maradhat, mert szakmai képzésben vesz részt vagy beteg rokonát ápolja, mintegy 1800 ember betegség miatt maradhat, 440 ember pedig azért, mert büntetőeljárás alatt áll.

PestiSracok facebook image

Rainer Wendt, a rendőri szerveknél működő egyik munkavállalói érdekképviselet, a Német Rendőrszakszervezet (DPolG) elnöke a Bildnek azt mondta, hogy "egész iparág" épült a kitoloncolások megakadályozására. Ügyvédek és emberi jogi szervezetek, például a Pro Asyl rendszeresen meggátolja az ország elhagyására kötelező határozatok végrehajtását, a politikusok pedig tartanak a kitoloncolásokról a médiában esetleg megjelenő "nem éppen szép képektől" - emelte ki Rainer Wendt. Ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell, gondoskodni kell arról, hogy a távozásra kötelezett 215 ezer elutasított menedékkérő el is hagyja az országot - mondta.

Hans-Peter Friedrich korábbi szövetségi belügyminiszter, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa hozzátette: lerombolja az állam cselekvőképességébe vetett állampolgári bizalmat, aki hagyja, hogy elutasított menedékkérők "megvezessék", ezért sürgősen meg kell változtatni a jogszabályi előírásokat.

Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter kedden egy előadásában kiemelte: az eddiginél több elutasított menedékkérőt kell hazatelepíteni, önkéntes távozásra ösztönözni vagy szükség esetén kitoloncolni, mert "az integráció csak akkor sikerülhet, ha világos, hogy kire vonatkozik". Németország nem fogadhat be mindenkit, csak azokat a menedékkérőket integrálhatja, akik rá is szorulnak a védelemre. Az összes többi kérelmezőnek el kell hagynia az országot - mondta a CSU testvérpártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.

Hozzátette: a tartományi hatáskörbe tartozó kitoloncolások ügyében a szövetségi kormány vizsgálja, hogy miként lehet felszámolni az elutasított menedékkérők távozását hátráltató tényezőket.

MTI

Fotó: ibtimes.com

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.