Pesti Srácok

Több mint félmillióan vannak az elutasított menedékkérők Németországban

Több mint félmillióan vannak az elutasított menedékkérők Németországban

Félmilliónál is több elutasított menedékkérő él Németországban, legnagyobb részük több mint hat éve - írta csütörtökön a Bild című német lap kormányzati adatokra hivatkozva. A szövetségi parlament (Bundestag) nagyobbik ellenzéki pártja, a Baloldal írásbeli kérdésére adott kormányzati válasz alapján készített összeállítás szerint 549 209 elutasított menedékkérő él Németországban, 406 065 több mint hat éve.

Majdnem minden második - 46,6 százalék - rendelkezik állandó tartózkodási engedéllyel, amelyet például azért kaptak meg, mert már beilleszkedtek és nemigen van kapcsolatuk hazájukkal. Az elutasított menedékkérők legnagyobb csoportját a török állampolgárok alkotják 77 600 fővel, utánuk a koszovói állampolgárok 68 549 fős csoportja következik, majd a szerb állampolgárok 50 817 fővel.

Az ország elhagyására kötelezett, de valamilyen ok miatt Németországban maradó menedékkérők száma 168 212 volt az év közepén. A kormány kimutatása szerint mintegy 37 ezren azért nem távoznak, mert nincs útlevelük, 107 ezer ember kitoloncolása pedig "egyéb okok" miatt nem lehetséges, például azért, mert hazájukban az illetékes hatóság nem működőképes.

További nagyjából 10 ezer ember ügyében kitoloncolási tilalom van érvényben, mert hazájuk nem biztonságos. Több mint 3000 elutasított menedékkérő azért maradhat, mert szakmai képzésben vesz részt vagy beteg rokonát ápolja, mintegy 1800 ember betegség miatt maradhat, 440 ember pedig azért, mert büntetőeljárás alatt áll.

PestiSracok facebook image

Rainer Wendt, a rendőri szerveknél működő egyik munkavállalói érdekképviselet, a Német Rendőrszakszervezet (DPolG) elnöke a Bildnek azt mondta, hogy "egész iparág" épült a kitoloncolások megakadályozására. Ügyvédek és emberi jogi szervezetek, például a Pro Asyl rendszeresen meggátolja az ország elhagyására kötelező határozatok végrehajtását, a politikusok pedig tartanak a kitoloncolásokról a médiában esetleg megjelenő "nem éppen szép képektől" - emelte ki Rainer Wendt. Ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell, gondoskodni kell arról, hogy a távozásra kötelezett 215 ezer elutasított menedékkérő el is hagyja az országot - mondta.

Hans-Peter Friedrich korábbi szövetségi belügyminiszter, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa hozzátette: lerombolja az állam cselekvőképességébe vetett állampolgári bizalmat, aki hagyja, hogy elutasított menedékkérők "megvezessék", ezért sürgősen meg kell változtatni a jogszabályi előírásokat.

Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter kedden egy előadásában kiemelte: az eddiginél több elutasított menedékkérőt kell hazatelepíteni, önkéntes távozásra ösztönözni vagy szükség esetén kitoloncolni, mert "az integráció csak akkor sikerülhet, ha világos, hogy kire vonatkozik". Németország nem fogadhat be mindenkit, csak azokat a menedékkérőket integrálhatja, akik rá is szorulnak a védelemre. Az összes többi kérelmezőnek el kell hagynia az országot - mondta a CSU testvérpártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.

Hozzátette: a tartományi hatáskörbe tartozó kitoloncolások ügyében a szövetségi kormány vizsgálja, hogy miként lehet felszámolni az elutasított menedékkérők távozását hátráltató tényezőket.

MTI

Fotó: ibtimes.com

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.