Pesti Srácok

Az ENSZ nem szól bele az országok belügyeibe, csak mégis

Az ENSZ nem szól bele az országok belügyeibe, csak mégis

Nemzetközi szempontból veszélyes volna, ha Donald Trumpot az Egyesült Államok elnökévé választanák – foglalt állást szerdán Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa.

Újságírók előtt a főbiztos arról beszélt, hogy Trump kínzásra, illetve a sérülékeny közösségekre vonatkozó kijelentései „mélyen felkavaróak és nyugtalanítóak”.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott Zeid Raad al-Husszein.

A jordániai herceg elmondta, hogy egyetlen ország választásába sem óhajt beavatkozni, de kötelességének érzi mindezt megjegyezni, ha az a helyzet, hogy a választás eredményeként – korábbi megnyilvánulások alapján – fennáll annak a veszélye, hogy valahol kínzást kezdenek alkalmazni, holott ezt tiltja a nemzetközi jog, vagy sérülékeny közösségek emberi jogai csorbulhatnak.

Husszein már korábban is bírált általa demagógnak és populistának tartott politikusokat. Szerdán az orosz ENSZ-nagykövet úgy vélekedett, hogy Husszeinnek nem kellene állam-, illetve kormányfőket bírálnia. Husszein nyilatkozatában világossá tette, hogy álláspontja nem változott, nem finomít hangvételén a „demagógok és populisták” jelentette veszély bírálatával kapcsolatban.

MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.