Pesti Srácok

Élesen bírálja a külföldi sajtó a kvótareferendumot

Élesen bírálja a külföldi sajtó a kvótareferendumot

A brit, a német, az olasz és a spanyol média is foglalkozott a magyarországi kvótanépszavazással vasárnap.

A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lap a Brüsszel elleni lázadás elsődleges mozzanatának nevezte a népszavazást. Felcsútról keltezett beszámolóban Bojan Pancevski azt írja: a helyi kisvasút testesíti meg Orbán Viktor miniszterelnök ambivalens viszonyát Brüsszelhez. Magyarország az uniós fejlesztési folyósítások legnagyobb kedvezményezettjei közé tartozik a térségben, miközben Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt a magyar kormány Brüsszel egyik legélesebb hangú bírálója is - áll a cikkben. A The Sunday Times szerint a menekültek elosztási tervének elutasításával Orbán Viktor valójában Angela Merkel német kancellár és a nyitott kapuk általa képviselt politikája ádáz ellenlábasaként pozícionálja magát. Ezzel az álláspontjával Orbán nemcsak a lengyel, a szlovák és a cseh EU-szkeptikus vezetők, hanem a Nyugat-Európában előretörő jobboldali populisták körében is támogatásra lelt, magára haragította viszont a régebbi EU-tagállamokat, mindenekelőtt Németországot, az EU legnagyobb befizetőjét - áll a brit lap írásában.

A The Guardian című baloldali brit napilap online kiadásában megjelent írás idézi Gerald Knaust, az Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű berlini kutatóintézet igazgatóját, aki szerint a Magyarországra jutó 1294 menekült körüli csetepaté valójában háború, amely a nemzetállam szerepéről és az európai demokrácia mibenlétéről folyik. A népszavazás olyan mutatvány, amely nem az eredményről szól, Orbánt nem az aggasztja, hogy akárhány menekült megjelenik-e Magyarországon, hanem a menekültügy a magyar kormányfő számára a cél elérését szolgáló eszköz, a cél pedig az európai kulturális ellenforradalom és a liberális Európa felszámolása - mondta Knaus a brit lapnak. A The Guardian szerint Orbán - ellentétben olyan populistákkal, mint Nigel Farage, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának volt vezetője - nem akar kilépni az EU-ból. Hisz azonban a brüsszeli hatalmi jogkörök visszavételében, a migránsokat távol tartó kerítésekben és annak a liberális demokráciának a lebontásában, amelyet mások mellett Angela Merkel képvisel - áll a brit lap írásában.

PestiSracok facebook image

A német Die Zeit online kiadásában Magyarország - A keresztény-nemzeti bezárkózás országában címmel közölte Philip Faigle írását, aki szerint Orbán Viktor kormányfő "agresszív kampánnyal" bíztatta a polgárokat arra, hogy nemmel szavazzanak a népszavazáson, az ellenzék pedig "szinte megnémult". A szerző kiemelte, hogy Orbán Viktor nemcsak "beszélt és provokált" az utóbbi hónapokban, hanem egyre inkább elzárta országát a menekültek előtt.

Az ARD a tagesschau.de című hírportálján Magyarország igenje Orbán nemjére? címmel közölte Clemens Verenkotte beszámolóját, aki kiemelte, hogy Orbán Viktor számára sok minden forog kockán, és a népszavazás elbukhat a részvételi arány miatt. Kifejtette: kizárólag a részvételi aránytól függ a kormányfő azon "reménye, hogy egy sikeresen keresztülvitt referendum révén megerősödve követelhesse Berlinben és Brüsszelben uniós jogkörök visszahelyezését a nemzeti parlamentekhez".

Idegengyűlölő népszavazásnak minősítette a magyarországi referendumot szerkesztőségi cikkében az El País spanyol baloldali napilap. Az újság szerint a népszavazás megtartása sérti az Európai Unión belüli együttélés minimális normáit, és üzenet, mi történhet a közeljövőben, ha elterjed a bevándorlásellenes populista diskurzus. A referendumon feltett kérdés tökéletes példája a politikai demagógiának, amelyben a demokrácia nevében és a közvélekedésre való hivatkozással ugorják át a demokratikus gyakorlat minden elemét - véli az El País, megjegyezve, hogy a magyar miniszterelnök túl hamar elfelejtette, hogy Magyarország mindössze 12 évvel ezelőtt önként lépett be az unióba. Mint a lap írta, Orbán nem tarthat igényt az unióhoz tartozás privilégiumaira, amikor úgy tűnik, hogy átlépi annak normáit egy referendummal, amely megkérdőjelez egy Magyarország által elfogadott szerződést. Az El País szerint a népszavazás nemcsak a menekültek ellen irányul, hanem a magyarok ellen is, mert "Orbán felelőtlensége terhet ró" rájuk.

"Budapest és a migránsok. Az európai csapda" címmel írt cikket az olasz Corriere della Sera. A legnagyobb olasz napilap, egy magyarországi "neonáci" tüntetés résztvevőinek a fényképével a címoldalán, úgy vélte, akármi is legyen a referendum eredménye, annak következményei és üzenete nagyon aggasztják Európát, mivel a harmadik "lökés" lesz Görögország és a Brexit után.

A római Il Messaggero kommentárja szerint Magyarország Brüsszel ellen vonul az urnákhoz, amellyel Orbán Viktor saját politikai vezető szerepét akarja megerősíteni az "ultranacionalista" Jobbikkal szemben. A napilap úgy látja, hogy a migránsválság "manna" a magyar kormányfő számára.

Az Il Fatto Quotidianoszerint a migránsokra mondott nem "pürroszi győzelem" Orbán Viktor számára. Az olasz ellenzéki újság úgy látja, hogy a népszavazás eredménytelensége Orbán Viktor külföldi hitelességét aknázhatja alá, és vereséget jelentene Angela Merkel nyitott ajtós politikájával szemben. Magyarországon azonban Orbán így is győzelmet aratna - vélte a napilap.

Az IlSole24Ore olasz gazdasági napilap szerint akármi is legyen a népszavazás eredménye, holnaptól új szakasz kezdődik Budapest és Brüsszel kapcsolatában"

Forrás: MTI

Fotó: Balogh Zoltán; MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.