Ezt jelenti 1956 öröksége a politikai elitnek
A kormánypárti politikusok az 1956-os forradalom és szabadságharc alkalmából rendezett országos ünnepségeken elhangzott beszédeikben azt hangsúlyozták, hogy 1956 kitörölhetetlen nyomot hagyott a magyarok emlékezetében. Kósa Lajos Debrecenben, Rétvári Bence a Magyar Írószövetség megemlékezésén, Trócsányi László Szegeden, Fazekas Sándor Karcagon tartott ünnepi beszédet.
Magyarországon, a magyar történelemben a szabadság a függetlenséghez kapcsolódik, a szabadság a függetlenséget jelenti - mondta a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője vasárnap Debrecenben. Kósa Lajos az Egyetem téren, a Melocco Miklós által megformált '56-os emlékműnél mondott beszédében kiemelte:
Mi, magyarok soha nem nyugodtunk abba bele, ha kívülről, idegen hatalmak képviselői akarták megszabni, mit tegyünk és mit gondoljunk saját ügyeinkről".
A kormánypárti politikus - párhuzamot vonva a hatvan évvel ezelőtti és a mai események között - arról is beszélt, hogy Magyarországon soha nem volt kérdés, mit tehetünk a szabadságért. Legutóbb október 2-án "megint létrehoztuk azt az egységet, amely azt üzeni a nagyvilágnak: a magyarok, ha a függetlenségükről van szó, összefognak és megvédik a saját szabadságukat".
Hozzátette: hatvan évvel ezelőtt a szabadság vágya újra egységbe kovácsolta a nemzetet, és "a fiatalok, akik jórészt már a szovjet érában nőttek fel, bátran szembeszálltak az elnyomókkal, szembeszálltak a Szovjetunióval, a világ akkori legerősebb katonai hatalmával (...), és tanúságot tettek a szabadság erejéről".
Kósa Lajos kiemelte, "mi egy szabad ország, egy szabad nemzet vagyunk", és ezt mindenkinek tudomásul kell vennie. "Elvárjuk, hogy a világ nemzetei tiszteletben tartsák ezt a jogunkat" - hangsúlyozta a Fidesz frakcióvezetője, megjegyezve: "azzal a reménnyel csatlakoztunk az Európai Unióhoz, hogy a gazdasági alapokon túlmenően ez a közösség éppenséggel erre a kölcsönös tiszteletre épül (...), s hogy ez így legyen, már a mi felelősségünk is".
mi Magyarországról Európát a független, szabad nemzetek közösségeként szeretnénk látni, és minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy ez így is legyen. '56 példájából ehhez is erőt meríthetünk".
A megemlékezést megelőzően a város közgyűlése és a Debreceni Egyetem (DE) szenátusa együttes ünnepi ülést tartott az egyetem központi épületében, ahonnan hatvan évvel ezelőtt elindult az egyetemi ifjúság a belváros felé.
Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester ünnepi beszédében Debrecent "a magyar szabadság kiindulópontjának" nevezve felidézte: "ha kellett, óvta a nemzet szabadságának ügyét, mint 1849-ban, ha kellett - mint 60 évvel ezelőtt - elsőként emelte magasba a szabadság zászlaját és lett szikrája '56 forradalmának".
Rámutatott arra, a debreceni forradalmi események sajátossága volt, hogy azok vezetői is jelentős részben az egyetemi ifjúság tagjai közül kerültek ki. "Für Lajos egyetemi tanársegéd, Lázár Imre és Székelyhídi Ágoston egyetemi hallgatók (...) a diktatúrával szembeni bátor kiállásukkal beírták nevüket azon debreceniek közé, akik a város történelme során nem féltek szembeszegülni az elnyomó hatalommal" - hangoztatta Papp László. Hozzátette, 1956 októberének forradalma győzött, ugyan nem akkor, hanem 44 évvel később. "Sokat kellet rá várni, de az áldozatok nem voltak hiábavalóak" - mondta a debreceni polgármester.
Szilvássy Zoltán, a DE rektora arról beszélt, hogy csakúgy, mint 1848-ban, 1956-ban is a fiatalok álltak a változások élére. 1956-ban nem volt központi parancs, az eseményeket nem Budapestről irányították, hanem Debrecenben, Szegeden, Miskolcon, kicsivel később Budapesten mondták ki: elég volt abból, ami addig történt. Két dologban akkor mindenki egyetértett: egyrészt abban, hogy "ruszkik haza", másrészt abban, hogy "aki magyar, velünk van" - idézte fel a rektor. Hozzátette: ma nincsenek ruszkik és nincs kommunista diktatúra, "ha így nézzük: sikeres volt '56". A debreceni megemlékezések folytatásaként vasárnap délután a Csokonai Színház előtti téren felavatják a forradalom és szabadságharc debreceni hőseinek és áldozatainak tiszteletére emelt emlékművet, Győrfi Lajos szobrászművész alkotását. Este hat órakor egyszerre szólalnak meg a város templomainak harangja a debreceni hősök emlékére, este pedig díszelőadáson mutatják be a Csokonai Színházban a Szélfútta levél című, Mensáros László naplójából és emlékezéseiből Falusi Márton által írt darabot, Csikos Sándor rendezésében.
A magyar történelemben a forradalmak és a szabadságharcok általában együtt jártak: egyszerre kellett küzdeni a szabadságjogokért és a nemzeti szuverenitásért
A Magyar Írószövetség 1956-os megemlékezésén vasárnap az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára beszélt. Rétvári Bence felidézte: az 1956 előtti évek totális diktatúrájától nemcsak azoknak kellett félniük, akik az előző rendszer kedvezményezettjei voltak, hanem azoknak is, akik elvileg a kommunista rezsim haszonélvezőinek számítottak.
A diktatúra nem tudott mit kezdeni az irodalom, a művészet világával, ezért törekedett a Magyar Írószövetség ellehetetlenítésére - mondta az államtitkár az írószövetség 1956-os emléktáblája és a Gérecz Attila-emléktábla megkoszorúzása előtt.
A 1956-os forradalom és szabadságharc nem a múlté, hanem a jövőé
Trócsányi László igazságügyi miniszter vasárnap Szegeden, a Csongrád Megyei Kormányhivatal és a megyei önkormányzat közös megemlékezésén úgy fogalmazott, mi még ahhoz a kiváltságos korosztályhoz tartozunk, amely elmondhatja magáról, hogy személyesen ismerheti az események résztvevőit, tanúit, hőseit.
Ezért fontos az emlékezés: csak ennek révén lehet továbbadni 1956 gazdag és sokrétű örökségét. Ezek közül különösen fontos az akkori fiatalok idealizmusa, hite, amelyből "mai szabadságunk kisarjadt", ahogy a nemzeti hitvallásban maga az alaptörvény megfogalmazza
- mondta a miniszter, hozzátéve: 1956 eseményei és öröksége történelmi, ha úgy tetszik, alkotmányos identitásunk része.
Trócsányi László a Rerrich Béla téren, Melocco Miklós A szabadság pillangója című szobránál, a lengyel-magyar szolidaritás jegyében megrendezett ünnepségen hangsúlyozta, az 1956-os forradalom megmutatta, hogy a magyar nemzet a szabad Európához, nem pedig egy vasfüggöny mögé zárt, erőszakkal és félelemmel összetartott szövetséghez akar tartozni.
A szegedi Mefesz (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége) pontjai egyszerre fejezték ki az ifjúság lázadását a totalitárius elnyomás ellen, és Európa értékei, a szabadság és a demokrácia mellett - tette hozzá.
A miniszter a forradalom szegedi előzményeit, eseményeit és a megtorlás időszakát is felidéző beszédében kifejtette, mai helyzetünk minden nehézség dacára összehasonlíthatatlanul kedvezőbb, mint amilyen hatvan évvel ezelőtt volt, amikor országaink - úgy tűnt - a teljes kiszolgáltatottság állapotában voltak. Ma - forradalmár elődeinknek is hála - egy egységesülő, szabad Európának vagyunk részei.
Trócsányi László közölte: ez az állapot nem jelenti azt, hogy nincsenek vitáink akár az Európai Unió intézményeivel például arról, milyen tagállami hatásköröket akarunk közösbe adni, s melyeket nem. Ebben a folyamatban azonban szuverén, egyenrangú félként akarunk és tudunk is részt venni - szögezte le a politikus.
A magyarságnak kell a saját sorsát alakítania, csak egy egységes nemzet tud alakítani történelmet, akár világtörténelmet is
Fazekas Sándor Karcagon, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepi megemlékezésen az 1956-os forradalom karcagi emléktáblájánál csaknem kétszáz jelenlévő előtt azt mondta: néhány héttel ezelőtt létrejött egy olyan nemzeti egység, amely abban kifejezhető, hogy "Magyarország legyen magyar ország" a jövőben is," a mi hazánk legyen olyan, amilyennek szeretjük és akarjuk".
Hangsúlyozta: fontos, hogy ez az egység megmaradjon, mert a jövőre nézve szilárd támpont lehet, amelyet megerősít a hazaszeretet és az összefogás. A miniszter világtörténelmi jelentőségűnek nevezte a hat évtizeddel ezelőtti forradalmat és szabadságharcot. Kiemelte: a magyarok büszkék lehetnek arra, hogy vallhatják: szabadnak születtek.
A magyarok ősei a Kárpát-medencében az elsők között álltak csatába, ha a szabadságért kellett küzdeni, így volt ez 1848-ban és 1956-ban is - emlékeztetett. Fazekas Sándor azt mondta: a szabadság alapja a föld, és a nemzet nem létezhet a haza földje nélkül, mindig meg kellett küzdeni a szülőföldért, az országért, a Nagykunságért is.
Szólt arról, hogy 1956-ban a magyarság összefogva, a történelmében ritkán látható egységben fordult az önkényuralom, az elnyomás, a sztálinista terror, a gazdasági csőd, az élelmiszerhiány, a kolhozosítás, a föld elvétele ellen. A kezdetek a szabadságot, a kunok földtulajdonát meghozó 1745-ös jászkun redemptióhoz köthetők, amely a téeszesítéssel, a kollektivizálással, a parasztgazdaságok felszámolásával és a családok tönkretételével ért véget, "a redemptio végére a kommunizmus tette a pontot" - idézte fel.
A sztálinizmus legnagyobb áldozata a földjétől megfosztott, a kommunista terror által tönkretett magyar parasztság volt - közölte a miniszter, hozzátéve: a cél az volt, hogy a nagyipari proletariátus sorait vidéki emberekkel töltsék fel. Kitért arra, Karcagról csaknem négyezer ember menekült el a téeszesítés idején. Több mint négyszázezer embert érintettek a börtönbüntetések, vagyonelkobzások és bírságok, a kifizethetetlen adók és pótadók. A saját szülőföldjükön tették tönkre őket és vették el mindenüket. "Szüleink, nagyszüleink, dédszüleink világa akkor veszítette el az önépítés lehetőségét", hogy saját maguknak érezzék ezt a világot, ezt az országot, ezt a hazát az emberek - mondta Fazekas Sándor.
Hiszen akinek nincsen földje, az elveszíti az értékeket, támpontokat, de aztán magára talál"
- fogalmazott Fazekas Sándor. Hozzátette, ilyen magára találása volt a magyar nemzetnek, a vidéknek 1956 és 1989. A történelem visszazökkent a régi kerékvágásba 1989-ben, újra egy polgári Magyarország építését végezhetjük, annak keretei között élhetünk és dolgozhatunk - közölte. A beszédeket követően megkoszorúzták az 1956-os forradalom egyik mártírja, Kemény Pál síremlékét.
Négynapos üléssel folytatja munkáját az Országgyűlés a következő két hétben. A képviselők kedden külön, egyórás ünnepi ülésen emlékeznek az 1956-os forradalomra és szabadságharcra.
PS/MTI
