Pesti Srácok

Hamarosan dönthetnek Gyömrő polgármesterének sorsáról

Hamarosan dönthetnek Gyömrő polgármesterének sorsáról

Gyenes Levente, Gyömrő augusztusban újraválasztott polgármestere ellen a Pest Megyei Kormányhivatal kezdeményezett méltatlansági eljárást a múlt hónap végén. Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott a Magyar Időknek elmondta, ha a testület 30 napon belül nem szólítja fel távozásra a településvezetőt, akkor az illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulunk, hogy mondják ki a méltatlanságot.

Legkésőbb decemberben felállhat tisztségéből Gyenes Levente, Gyömrő augusztusban újraválasztott polgármestere, a jogszabályok szerint a helyzet egyértelmű. Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott a Magyar Időknek úgy fogalmazott, akit a bíróság jogerősen szándékos bűncselekmény elkövetése miatt szabadságvesztésre ítél, az méltatlanná válik a posztjára.

Ez esetben vissza kellett volna adnia a mandátumát, de Gyömrő polgármestere ezt nem tette meg, mutatott rá a kormánymegbízott. A Pest Megyei Kormányhivatal emiatt szeptember 29-én méltatlansági eljárást kezdeményezett a polgármester ellen. A dokumentumot Gyenes Leventének címezték, amit ő továbbított a képviselő-testület ügyrendi és jogi bizottságának. Ha a testület harminc napon belül nem szólítja fel lemondásra a polgármestert, az illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulunk, hogy mondják ki a méltatlanságot. Legkésőbb decemberben megszületik a döntés, mutatott rá Tarnai Richárd.

PestiSracok facebook image

A Szegedi Ítélőtábla április 20-án mondta ki bűnösnek Gyenes Leventét folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt, amiért 9 hónap, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, helybenhagyva az elsőfokú ítéletet. Az úgynevezett “számlagyáras” perben Gyenes Levente hetedrendű vádlott volt.

Forrás: Magyar Idők

A fotót a 24.hu adta közre.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)