Pesti Srácok

Martin Schulz lehet Angela Merkel kihívója a 2017-es Bundestag-választáson

Martin Schulz lehet Angela Merkel kihívója a 2017-es Bundestag-választáson

A német szociáldemokrata párt (SPD) egyre több befolyásos politikusa támogatja, hogy ne a pártelnök Sigmar Gabriel legyen a párt kancellárjelöltje a 2017 szeptemberében esedékes szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson, hanem Martin Schulz, az Európai Parlament SPD-s elnöke - értesült a Der Spiegel című német hírmagazin.

A hetilap szombaton megjelenő számához készült összeállításból pénteken előzetesen ismertetett részletek szerint irányzatokon és tartományi szervezeteken átívelő egység formálódik azzal a céllal, hogy ne az esélytelennek tartott Sigmar Gabriel legyen a szociáldemokraták országos választási listájának vezetője jövőre. A Der Spiegel szerint a "Csak Gabrielt ne! mozgalom" sikere Martin Schulzot emelheti fel, és akár még októberben eldőlhet, hogy az EP mostani elnöke lesz-e az SPD kancellárjelöltje.

Sigmar Gabriel az utóbbi hetekben több nyilatkozatban, interjúban jelezte, hogy az SPD jövő tavaszig ráér kancellárjelöltet állítani. Megjegyezte: azért sincs ok a sietségre, mert a kancellári tisztség elnyerésére esélyes másik erőnek, a jobbközép CDU/CSU pártszövetségnek sincs még jelöltje. Azonban várhatóan hamarosan lezárul a hivatalban lévő kancellár, Angela Merkel vezette CDU és a Horst Seehofer bajor kormányfő vezette CSU vitája a menekültügyről, és így a CDU a december elején tartandó kongresszusán ismét Angela Merkelt választhatja meg pártelnöknek, és teheti meg kancellárjelöltnek. Ezért az SPD-ben egyre többen sürgetik a döntést, mert el akarják kerülni, hogy az SPD-nek ne legyen kancellárjelöltje, amikor Angela Merkel bejelenti indulását, és mivel Martin Schulznak rövidesen el kell döntenie, hogy 2017 januárjában lejáró megbízatása után vállalná-e újabb két és fél évre az EP elnökségét - amely a hagyományok szerint a következő periódusban az EP jobbközép pártjait összefogó Európai Néppártnak járna -, még októberben pont kerülhet az ügy végére.

Az SPD-t a 2009-es, elbukott Bundestag-választás óta vezető Sigmar Gabriellel az legfőbb gond, hogy csekély a lakossági támogatottsága. A Forsa közvélemény-kutató intézet legutóbbi, szeptemberi adatai szerint ha közvetlenül lehetne kancellárt választani, a németek 44 százaléka Angela Merkelre szavazna, és 16 csupán százaléka választaná Sigmar Gabrielt, ami 28 százalékpontos lemaradást jelent.

PestiSracok facebook image

PS/MTI, Fotó:FAG

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)