A nemzetbiztonsági bizottság szerint a rendőrség lehetett a robbantás célpontja
A jelenlegi információk szerint a legvalószínűbb, hogy a rendőrség szervezete elleni támadás volt a Teréz körúti robbantás, amelyben két rendőr súlyosan megsérült - közölték az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagjai a testület hétfői zárt ülése után.
Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke elmondta: az ügyészség, a rendőrség, valamennyi hatóság nagy erővel dolgozik, hogy azonosítsák az elkövetőt, és megelőzzenek egy újabb hasonló cselekményt. Azt mondta: az előre eltervezetten, több ember ellen elkövetett emberölési kísérlet ügyében a hatóságok több verziót is felállítottak, és még egyet sem zártak ki, de a legvalószínűbb, hogy a rendőrség volt a célpont.
Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke azt mondta: semmilyen ideológiai - különösen nem iszlám - háttérről nincs szó. Szél Bernadett, a testület LMP-s tagja - a kiterjedt nyomozásról kapott részletes tájékoztatás alapján - úgy nyilatkozott: sem dzsihadista, sem terrorszál nem merült fel az ügyben.
A testület hétfői zárt ülésén mások mellett Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, Bodnár Zsolt, a Terrorelhárítási Központ főigazgató-helyettese, Papp Károly országos rendőr-főkapitány valamint az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vezetői adtak tájékoztatást az aktuális nemzetbiztonsági vonatkozású ügyekben.
Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke a nemzetbiztonsági bizottsághoz és a titkosszolgálatokhoz fordult a "Soros-hálózattal" együttműködő szervezetek tevékenységének teljes átvilágítását kérve, a migrációs folyamatokban játszott szerepük tisztázása érdekében.
Németh Szilárd az MTI-nek azt mondta: Soros György száz millió dollárral, egy nagyon szervezett hálózati rendszert működtet a magyar kormány migránspolitikájával szemben. A bizottsági ülésen elhangzottak alapján Németh Szilárd úgy fogalmazott: a Soros Györgyhöz köthető szervezetek tevékenysége "generálja" a Magyarország felé és az országon áthaladó migránshullámot, és ezzel "komoly nemzetbiztonsági érdekeket sért".
Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke viszont azt hangsúlyozta, hogy a Soros György által támogatott szervezetek kapcsán semmilyen információ nem alapozza meg a nemzetbiztonsági kockázatot, és a magyar államnak, a titkosszolgálatoknak nincs dolga civil szervezetekkel.
Hasonlóan nyilatkozott a testület LMP-s tagja, Szél Bernadett is, aki a Soros-alapítványok kapcsán azt a nemzetbiztonsági indokot sem látja, amiért a testület napirendre tűzte az ügyet.
A nemzetbiztonsági bizottság ezek mellett - a testület jobbikos tagjának, Mirkóczki Ádámnak felvetésére - a mások mellett Vona Gábort, a Jobbik elnökét is érintő megfigyelési ügyről is tájékozódott. A testület ülésén Vona Gábor nem vett részt, Mirkóczki Ádám jobbikos politikus pedig nem nyilatkozott. A testület többi tagja arról számolt be, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal indított vizsgálatot az ügyben. Németh Szilárd, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke viszont "lufinak" nevezte az ügyet, és kiemelte: Vona Gábor még a rendőrségen sem tett feljelentést.
Németh Szilárd közölte: a volt titkosszolgálati vezetők ügyében megdöbbentőnek tartja, hogy bűncselekmény hiányában felmentették az érintetteket. Véleménye szerint Szilvásy György volt titokminiszter, Laborc Sándor és Galambos esetében "nemcsak a kémkedés, hanem a hazaárulás is megállná a helyét". Ezért kezdeményezte, hogy ha megszületik a jogerős ítélet, oldják fel az ügy titkosítását, hogy a közvélemény elé tárhassák, miként születhetett meg az ítélet.
MTI
Fotó: MTI/Illyés Tibor
