Pesti Srácok

Ráncba szedné Görögországot a német belügyminiszter

Ráncba szedné Görögországot a német belügyminiszter

A menedékkérők Görögországba történő visszaküldését sürgette vasárnap Thomas de Maiziere német belügyminiszter a dublini szabályozásnak a dél-európai országgal szembeni alkalmazásával.

A német belügyminiszter a görög Ekathimerini nevű napilapnak azt mondta: „Szeretném, hogy a dublini rendeletet újra alkalmazzák (Görögországgal szemben), (…) a kérdést meg fogjuk vitatni az EU-s belügyminiszterekkel.” A dublini szabályozás szerint minden menekültnek abban az uniós tagországban kell benyújtania menedékkérelmét, ahol először lépett az Európai Unió területére, akit pedig egy másik tagállamban elfognak, visszaküldhetik oda, ahol beutazott az Európai Unióba. A szabályozás azonban 2011 óta nem vonatkozik Görögországra, ugyanis bírósági ítéletek kimondták, hogy a görögországi menekültügyi rendszerben embertelen vagy megalázó körülmények várják a menedékkérőket.

De Maiziere kifejtette, hogy „azóta az EU pénzügyi és más nemű támogatással járult hozzá a görög erőfeszítésekhez, és rengeteg pénzt adott arra, hogy javítsanak ezeken a körülményeken”.

PestiSracok facebook image

– magyarázta a német belügyminiszter.

Görögországnak be kell tartania a szabályokat

A német tárcavezető hangsúlyozta, Berlin tisztában van azzal, hogy milyen terhet visel a vállán Görögország az utóbbi években, de „akkor is szükség van egy stratégiára a jogi helyzet rendezésére”. Hozzátette, Németországban egyre hangosabban bírálják azt, hogy nem alkalmazzák a dublini szabályozást. A belügyminiszter már augusztusban is hangsúlyozta a dublini szabályozás alkalmazását Görögországgal szemben, amit Athén élesen bírált, mondván, hogy már így is mintegy 60 ezer menedékkérő rekedt a területén, miután az úgynevezett balkáni útvonalon lévő, Görögországtól északra fekvő országok lezárták határaikat.

Thomas de Maiziere a vasárnap este az ARD német televízióban sugárzott interjújában bírálattal illette Athént, mert nem hajtja végre teljes egészében az EU-török migrációs megállapodást, azaz nem küld vissza elég menedékkérőt Törökországba. „Görögországnak több kiutasítást kell végrehajtania” – szögezte le a belügyminiszter.

Megerősítette viszont azt, hogy Berlin továbbra is elhatározott a menekültválság okozta teher megosztásában, havonta 500 embert kész átvenni Görögországtól és Olaszországtól. Az EU-török egyezmény értelmében Törökország visszafogad menekülteket Görögországból, cserébe az unió egyebek mellett pénzügyi támogatást nyújt a menekültek ellátásához. A július 15-i török puccskísérlet óta azonban az egyezmény végrehajtása bizonytalanná vált.

MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.