Pesti Srácok

Spéder búcsút intett az FHB-nak

Spéder búcsút intett az FHB-nak

Spéder Zoltán pénteken tőzsdén kívül eladta lényegében minden FHB-részesedését, és le is mondott a vállalat irányításáról, aminek 2008 óta volt igazgatósági tagja.

Az Index azt írja, hogy 7,5 milliárd forintot kapott a 14,354 százalékos részesedéséért, tehát 480 forintos árfolyamon, a piaci árnál kevesebbért vonult ki a cégből. Spéder Zoltán megmaradt részesedéseinek közvetett szavazati aránya 0,319 százalék maradt, magának az A64 Vagyonkezelőnek nulla. Emlékezetes: a PestiSrácok.hu internetes portál áprilisban elsőként számolt be arról, hogy meg vannak számlálva a milliárdos ingatlanportfólióval bíró cég napjai, a cég tulajdonosai közötti feszülő érdekellentét mögött már egyre nyíltabban a többségi részvényesek szándéka áll, hogy további befektetések helyett kiárusítsák a cég ingatlanportfólióját, s kimenekítsék az abból származó bevételt.

Akkor azt írtuk: Spéderék merészsége azért is furcsa, mert vélhetően azt az FHB-részesedést is felhasználták tervük áterőszakolásához, amely mögött súlyos állami befektetések és a takarékszövetkezeti integráción keresztül számos szövetkezeti partner pénze áll. A PestiSrácok.hu több oknyomozó cikkben is rávilágított a takarékszövetkezeti integráció zászlóshajójának kikiáltott FHB-bankcsoport belső gondjaira, a cégbe a Magyar Posta Zrt-n keresztül átláthatatlan körülmények között befektetett 28,5 milliárd forint közpénzre (amit ráadásul egy FHB leánycég kisebbségi részvénycsomagjáért adtak oda), illetve arra a szilveszter előtti szintén botrányos közgyűlésre, amelyen megpróbálták kiszorítani a magyar államot a bankcsoportból, és ami miatt Orbán Viktor miniszterelnök szokatlanul kemény szavakkal ostorozta január 8-i rádióinterjújában Spéderéket. A miniszterelnök csalódása egyáltalán nem meglepő annak tükrében, hogy a kormányzat mindent megtett a magyar tulajdonú bankszektor megerősítéséért, aminek során a takarékszövetkezeti integrációban résztvevő pénzintézetek jelentős állami segítséget kaptak. A fő integrátor FHB-bankcsoportból azonban kifolyhatott a pénz, mert a tavalyi évet is brutális, tízmilliárd forint fölötti veszteséggel zárták.

Két takarékszövetkezet növelte részesedését az FHB-ban

PestiSracok facebook image

A B3 Takarékszövetkezet és a Fókusz Takarékszövetkezet - tőzsdén kívüli ügylet keretében - megvásárolta az A 64 Kft. teljes részvénycsomagját az FHB Jelzálogbankban. Ezzel a lépéssel a takarékszövetkezetek tovább növelték a már korábban meglévő részesedésüket.

Vida József, a B3 Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője a részesedésszerzés kapcsán hangsúlyozta: a sikeres szövetkezeti integráció nem valósulhat meg a szövetkezetek szerepvállalásának és pozícióinak erősítése nélkül. Ezzel a lépéssel lehetővé válik, hogy a szövetkezeti szempontok a korábbiaknál jobban érvényesülhessenek a szövetkezeti hitelintegrációhoz tartozó FHB Csoportban, mindezzel segítve a közös integrációs célok elérését.

Sebestyén István, a Fókusz Takarékszövetkezet ügyvezetője az integráció jövője szempontjából fontos lépésnek nevezte a tulajdoni hányad megszerzését, mivel az integrációban meglévő szinergiák kihasználásával erősebb és koncentráltabb üzleti alapokra építkezhetnek a következő időszakban. Az új tulajdonosok kiemelték, hogy a tranzakció az FHB Jelzálogbank szempontjából is kedvező, hiszen átlátható, kiszámítható tulajdonosi hátteret valamint kiemelkedő növekedési lehetőséget biztosít a pénzintézetnek a részvényesi érték megőrzése és erősítése mellett.

PestiSrácok.hu - összeállítás, Fotó: PS

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?