Pesti Srácok

Szijjártó: barátiak a magyar-holland kapcsolatok

Szijjártó: barátiak a magyar-holland kapcsolatok

Barátiak a magyar-holland kapcsolatok, és erre lehet építeni az EU jövőjét érintő vitákban is - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten, miután Bert Koenders holland külügyminiszterrel egyeztetett.

Szijjártó Péter kiemelte: az uniót érő kihívások tekintetésben Magyarország és Hollandia sok mindenben egyetért, de álláspontjuk között vannak különbségek is. Abban mindenképpen egyetértenek, hogy az EU legfontosabb erénye az egység, ezért kerülni kell minden olyan eshetőséget, amely ennek megromlásához vezethet - jelentette ki.

Közölte: éppen ezért hasonló az álláspontjuk a britek távozását illetően, mindketten sajnálják, mert jobb lett volna az EU-nak, ha a maradás mellett döntenek. Gazdasági és politikai szempontból komoly károkat okoz a távozás, de tiszteletben tartják a britek döntését - mondta.

A külügyminiszter hangsúlyozta: az EU jövőjéről folytatott vita ténye jó hír, hiszen irreális elvárás lenne, hogy 28 szuverén tagállam mindig mindenben értsen egyet. Az viszont nem jó hír, hogy a viták jelentős részét nem a józan ész talaján, hanem érzelmek alapján vívják meg, a vitáknak a józan észen és a nemzetközi jogon kell alapulniuk - magyarázta.

PestiSracok facebook image

Arról is beszélt, hogy bár vannak különbségek a magyar és a holland álláspont között a bevándorlási válságot illetően, a holland kormány mindig higgadtan érvelt, és részükről nem érték inzultusok Magyarországot.

Abban egyetértenek, hogy fontos a külső határok védelme, fontos a terrorellenes küzdelem, az ellenőrizetlen és korlátozatlan migráció pedig bajt hoz Európára - mondta.

Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország a bevándorlásra biztonsági és szuverenitási kérdésként tekint, nem adjuk fel szuverenitásunk egyetlen elemét sem, és csak mi, magyarok dönthetünk az ország jövőjéről, arról, hogy kit engedünk be az országba és kit nem.

Kitért arra is, hogy Hollandia Magyarország 9. legfontosabb kereskedelmi partnere, a magyar-holland gazdasági és kereskedelmi együttműködés jelentős hatással van a magyar gazdaság teljesítményére, hiszen 800 itt tevékenykedő holland vállalat 22 ezer magyarnak ad munkát, és a magyarországi holland befektetések értéke kétmilliárd euró.

Bert Koenders hangsúlyozta: ahhoz, hogy az EU tagállamai együtt maradhassanak, meg kell vitatniuk a nézetkülönbségeiket is. Mint minden családban, az EU-ban is vannak dolgok, amelyek egyeseknek nem tetszenek, más dolgok viszont igen - mondta. Hozzáfűzte: fontosabb, miben értenek egyet, mint az, hogy miben nem. Úgy látja, hidakat kell építeni Európában, hogy ebben a veszélyes világban összetartsunk és előrelépjünk.

Egy, a Brexittel kapcsolatos kérdésre a holland miniszter kifejtette: Nagy-Britannia fontos szövetséges volt, veszteség a távozása, de remélhetőleg jó megállapodásokat sikerül majd kötni az országgal.

Szijjártó Péter kérdésre válaszolva a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban közölte: ilyen vagy hasonló konstrukció több helyen, több EU-tagállamban is létezik, és ha valakinek konkrét jogi baja van a kötvényekkel, akkor a megfelelő hatóságnál kell megtennie a megfelelő lépéseket, "addig minden politikai vita".

Forrás: MTI, fotó: Marjai János - MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.