Pesti Srácok

Gazdaságélénkítéssel tartanák meg a külhoni magyar közösségeket

Gazdaságélénkítéssel tartanák meg a külhoni magyar közösségeket

A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkársága arra törekszik, hogy a gazdaságpolitikai szemléletmód is erősödjön a nemzetpolitikában – hangsúlyozta Szilágyi Péter helyettes államtitkár a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) közép-európai régióra fókuszáló szakmai napján.

Szilágyi Péter a Kárpát-medencében egyik legjelentősebb problémájaként említette, hogy gyors ütemben csökken a magyarság lélekszáma, illetve nagyon sokan vándorolnak el. Az államtitkárság arra törekszik, hogy a külhoni magyar közösségek megerősödjenek, és a gazdaságpolitikai szemléletmód is erősödjön a nemzetpolitika területén. Ehhez évről évre nagyobb összeg áll rendelkezésre, míg 2012-ben 12 milliárd forintot fordítottak nemzetpolitikára, addig 2016-ban 27 milliárd forinttal gazdálkodhat az államtitkárság és a Bethlen Gábor Alap.

A gazdaságfejlesztés 2014-ben került a fókuszba. Az első jelentős gazdaságfejlesztési támogatást más kormányzati szereplőkkel együttműködve 2015-ben 50 milliárd forint értékben a Vajdaságban irányították, idén áprilisban pedig Kárpátalján indítottak 32 milliárd forintos gazdaságfejlesztési programot, amiből 12 milliárd vissza nem térítendő támogatás, 20 milliárd forint kedvezményes hitel volt. Jövőre a Muravidéken és Drávaszögön is programot indítanak, és a 2017-es költségvetésben néhány százmilliós összeggel szerepel Erdély is.

PestiSracok facebook image

2015 a külhoni magyar szakképzés éve volt, amely során 104 szakképző iskolát támogattak 705 millió forinttal, 2016-ban a fiatal vállalkozók éve keretében pedig 250 millió forint áll rendelkezésre támogatásra és programszervezésre. A MÁÉRT-nek azt javasolják, hogy 2017 a külhoni magyar családok éve legyen.

Oláh Zsanett, az MNKH vezérigazgatója egyebek mellett arról beszélt, hogy a kereskedőház kiemelt figyelmet szentel a határokon átívelő magyar-magyar gazdasági kapcsolatok erősítésének. Ennek érdekében már 20 külképviseleti iroda működik a határon túli területeken és Lengyelországban, a 21. pedig most nyílik. A kereskedőház szolgáltatásai a határon túli magyar vállalkozásoknak is rendelkezésükre állnak – hangsúlyozta.

MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)