Orbán: A politikai valóság és a gazdaság fejlődése magasabb béreket követel
A bérek határozott emelését és ezzel együtt a magyar gazdaság átfogó versenyképességi átalakítását szorgalmazta Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) konferenciáján. Kifejtette, lezárult Magyarországon az a gazdaságfejlődési korszak, amelyben a versenyképesség elsősorban az olcsó munkaerőből fakadt. Az országnak és egész Közép-Európának szembe kell néznie a "bérnyomás" jelenségével, azzal, hogy a politikai valóság és a gazdaság fejlődése magasabb béreket követel. A kormányfő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy növekvő béreket csak versenyképes vállalkozások képesek fizetni. Ebből az is következik - magyarázta -, hogy a költségvetés az adórendszeren keresztül egyre kevesebb forrást vonhat ki a gazdaságból.
Így tovább kell egyszerűsíteni a társaságiadó-rendszert, a 19 százalékos kulcsot csökkenteni kell a következő években; ugyanígy a személyi jövedelemadót is tovább kell mérsékelni, és a munkáltatói járulék csökkentése sem kerülhető el - sorolta a feladatokat a miniszterelnök. Ezek között említette azt is, hogy támogatni kell a vállalati szektor kutatás-fejlesztési (K+F) kiadásainak emelését. Emellett az állami bürokrácia csökkentésére, a gyermekvállaláshoz kapcsolódó, munkán keresztül adott kedvezmények fejlesztésére, versenyképesebb munkaerőre és megfelelően versengő bankrendszerre, valamint versenyképes pénzügyi közvetítőrendszerre van szükség - mondta Orbán Viktor.
A tankönyvek szerint lehetetlen volt
A magyar bankrendszerről szólva úgy fogalmazott, hogy "jó állapotban van, a korábbi évek nagyon nehéz, hosszú árnyéka eltűnőfélben van", a szektor jövedelmet termel, de a hatékonyság és az új technológiák alkalmazása területén még mindig le van maradva a világ élvonalától. Arról is beszélt, egyetért az EBRD elnökével abban, hogy a tőzsdék fejlesztése nélkül nehéz lesz versenyképes gazdaságokat létrehozni a régióban.
Az elmúlt hat év gazdaságpolitikájáról szólva a miniszterelnök kifejtette, kormánya egy olyan gazdaságpolitikai mixet kezdett alkalmazni, amely a növekedést, a költségvetési fegyelmet, a foglalkoztatottság növelését és az adósságcsökkentést egyidejűleg akarta végrehajtani. A tankönyvek szerint ez nem lehetséges, de a gyakorlat azt bizonyítja, hogy - szakítva régi beidegződésekkel - ez igenis sikerülhet egyszerre - jelentette ki.
Történeti nap volt a Moody’s felminősítése
- november 4-ét jelképes gazdaságtörténeti napnak nevezte, mivel a Moody's aznapi felminősítő
döntéséve most már az elemzők teljes köre elismeri, hogy a 2010-ben megkezdett gazdaságpolitika sikeresen stabilizálta a gazdaságunkat, és így Magyarország a siker reményével vesz részt a nemzetgazdaságok globális versenyében.
Visszautasította egyúttal, hogy a magyar gazdaság elmúlt hat évét populizmusnak minősítsék. Szerinte ugyanis nem nevezhető populistának egy olyan politika, amely hat év alatt az 1,8 millió adófizető számát 4,4 millióra növeli, az államadósságot 85-ről 75 százalékra, a 7 százalék fölötti költségvetési hiányt pedig 3 százalék alá csökkenti.
A kormányfő összegzése szerint a magyar gazdaságpolitikai mix nem tartozik az európai uniós közgazdasági gondolkodás főáramához, a kormány pozíciója sokkal inkább "reformellenzéki" az EU-ban, de szeretné, ha a működőképes magyar modellnek, a munkaalapú gazdaságnak - amely nem ideológia, "csak egy lehetséges út" - minél több eleme visszaköszönne a brüsszeli politikában is.
Kiszabadultunk a liberalizmus fogságából
A konferenciát megnyitó beszédében Orbán Viktor kommentálta a republikánus Donald Trump győzelmét hozó amerikai elnökválasztást is. Úgy fogalmazott, annak a történelmi eseménynek a második napján vagyunk, amikor "a nyugati civilizáció, úgy tűnik, sikeresen kiszabadítja magát egy ideológia fogságából".
Szavai szerint "amit mi úgy hívunk, hogy 'liberal non-democracy' (liberális nem-demokrácia), és amiben az életünk elmúlt 20 éve telt el, ennek a korszaknak vége van, visszatérhetünk az igazi demokráciához, visszatérhetünk a politikai korrektség bénító kényszerétől megszabadult egyenes, őszinte beszédhez", a problémákra pedig pragmatikus, "a common sense alapján álló" gondolkodással lehet majd megtalálni a válaszokat.
"Nagy napokat és nagy időket élünk" - értékelt Orbán Viktor, jelezve, hogy a Brexitet is ebben összefüggésben nézi.
A Brexit egyáltalán nem egy tragédia, nem egy vereség, hanem egy kísérlet egy nagy nép részéről arra, hogy másképpen tegye magát sikeressé, mint ahogy korábban mindenki gondolkodott a siker útjáról
- mondta a miniszterelnök.
Gondolatmenetét azzal zárta, hogy szerinte az egész nyugati világ egy szellemi átalakulás fontos lépéseit tette meg az elmúlt időszakban, és "ettől nem félnünk kell, hanem meg kell látnunk a benne rejlő lehetőségeket".
Forrás: MTIFotó: Kovács Tamás/MTI
