Pontrendszerrel kontrollálnák a bevándorlást a német szociáldemokraták
Ellenőrizni és irányítani kell a Németországba az EU-n kívülről érkező bevándorlást, ezt szolgálja a szociáldemokrata párt (SPD) új bevándorlási koncepciója - emelte ki hétfői berlini tájékoztatóján a párt szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakcióvezetője. Egyben hangsúlyozta: a bevándorlás és a menekültügy két teljesen külön kategória, s új koncepciójuk csak az elsőt érinti.
Németországban "sokan félnek a szabályozatlan bevándorlástól", a szociáldemokrata javaslat viszont azt mutatja, hogy az állam képes ellenőrzötten, és a német gazdaság érdekeinek megfelelően fiatal, jól képzett embereket Németországba hozni - húzta alá Thomas Oppermann. A jobboldali CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó SPD kiáll a "nyitott, toleráns Németország mellett, amely nem zárkózik be, hanem engedélyezi a bevándorlás ellenőrzött formáját" - mondta a frakcióvezető. A bevándorlási törvényt még a 2017 őszi Bundestag-választás előtt meg kell alkotni, ezért az SPD igyekszik megnyerni a koalíciós társakat, de tárgyal az ellenzéki Zöldekkel és a Baloldallal is - tette hozzá Thomas Oppermann, kiemelve, hogy a bevándorlási törvény a választási kampány egyik fő témája lesz.
A menekültügyet nem érintő javaslat szerint a nem uniós állampolgárok bevándorlását kanadai mintára egy pontrendszerrel kellene szabályozni. A jelentkezőket a többi között az életkor, az iskolai végzettség, a szakmai képzettség, a munkatapasztalat és a német nyelvtudás alapján kell pontozni. Az elérhető 100 pontból felsőfokú végzettséggel legalább 65-öt, középfokú, szakmai képesítéssel pedig 60-at kell megszereznie ahhoz, hogy a jelentkező lehetőséget kapjon a bevándorlásra. Az így kialakuló rangsorban automatikusan feljebb kerül, akinek van németországi állásajánlata. Például egy 25 éves, állásajánlattal rendelkező, németül és angolul beszélő indiai mérnöknő 75 pontot kapna. Az elképzelés szerint az első évben 25 ezer bevándorlót kellene befogadni, utána pedig a Bundestagnak kellene meghatároznia a bevándorlási kvótát minden évben, a munkaerő-piaci igények alapján. A létszámkeretbe bejutó jelentkezők biztonsági ellenőrzés után kapnának vízumot. Az állásajánlattal érkezők három évre kapnának vízumot, aki pedig munkakeresőként vándorol be, egy évre szóló vízumot kapna, és távoznia kellene, ha nem talál állást. Ha valaki eleget keres ahhoz, hogy eltartsa a családját, akkor hozhatja házastársát és gyermekeit is, "de csak akkor", mert "nem akarunk a szociális ellátórendszerbe irányuló bevándorlást" - húzta alá Thomas Oppermann. A bevándorlók az első öt évben nem is kaphatnának szociális támogatást, kivéve, ha már befizettek annyi járulékot, amennyiből fedezni lehet támogatásukat - tette hozzá.
A CDU-s vezetésű szövetségi belügyminisztérium visszafogottan reagált a javaslatra. A tárca nyitott minden új elképzelésre, de nem szabad elfelejteni, hogy most is számos előírás van érvényben, és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megítélése szerint a német bevándorlási szabályozás a legjobbak közé tartozik a világon - mondta Tobias Plate, a tárca szóvivője hétfőn Berlinben a kormányszóvivői tájékoztatón.
Erre hivatkozott a CSU részéről Joachim Herrmann bajor belügyminiszter is, aki Münchenben tett nyilatkozatában kiemelte, hogy az OECD szerint a német a második legjobb szabályozás a világon, és az EU-n kívüli, képzett munkavállalók bevándorlására most is kiváló lehetőségeket kínál a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény.
A Zöldek szerint az SPD megközelítése helyes, de a javaslat nem kellően bátor, az SPD-től balra álló Baloldal pedig elutasította a koncepciót. Az SPD "neoliberális és rasszista" javaslattal állt elő - mondta Sevim Dagdelen, a Baloldal Bundestag-frakciójának társadalmi integrációs ügyekért felelős vezetője.
Az SPD 2015 elején vette elő azt a régi javaslatát, hogy Németország ne csupán elviselje, hanem a munkaerő-piaci szükségletek alapján irányítsa a bevándorlást egy kanadai mintájú pontrendszer segítségével, de az ügy az ukrán és a görög válság, majd a menekültválság miatt lekerült a napirendről. Az SPD-nek a kétezres évek elején majdnem sikerült elfogadtatnia egy bevándorlási törvényt. A szociáldemokraták és a Zöldek akkori kormányának kezdeményezésére 2000-ben létrehoztak egy bizottságot, amelybe a Bundestag valamennyi pártja delegált tagokat, és a CDU-s Rita Süssmuth vezetésével gazdasági érdekképviseletek és tudósok közreműködésével egy év alatt kidolgozott egy koncepciót a bevándorlás irányításáról és a bevándorlók társadalmi beilleszkedésének támogatásáról. Az elképzelés legfőbb eleme akkor is a pontrendszer és a bevándorlási létszámkeret volt. A kvótát az úgynevezett bevándorlási tanács állapította volna meg évente a munkaerő-piaci szükséglet alapján.
Az SPD és a Zöldek kormánya a Süssmuth-bizottság javaslataira építve el is készített egy törvénytervezetet, amelyet a Bundestag kormánypárti többsége elfogadott. Azonban a CDU/CSU-ban fölénybe került a bevándorlást a munkaerő-piaci, demográfiai gondok kezelésének eszközeként elutasító irányzat, és a pártszövetség 2002 márciusában megbuktatta a jogszabályt a Bundesratban, a törvényhozásnak a tartományokat képviselő kamarájában.
Forrás: MTI
Fotó: Getty Images
