Szobrot kapott a kommunistaellenes partizánok kivégzett vezetője
A magyarországi kommunista hatalomátvétellel kapcsolatban kevéssé ismertek azok az ellenálló mozgalmak, amelyek az 1947-es kékcédulás választások után bontakoztak ki. Az ország sűrű településhálózata nehezítette az efféle partizánellenállást, ami miatt hamar le is kapcsolták ezeket a csoportokat. Az egyik csoport vezetője, a fiatalon kivégzett Ungár József tiszteletére most szobrot avattak, és emlékszobát rendeztek be Balatonalmádiban.
Fehér Gárda, Fehér Kereszt, Kard és Kereszt, Kettőskereszt, Fekete Sas, Szabad Magyarországért Küzdő Ifjúság Szövetsége, Nemzeti Ellenállási Mozgalom – mind a kommunista diktatúra ellen küzdő csoportok voltak az 1956 előtti Magyarországon. A Magyar Partizán Szövetségnek már a neve is pikáns, hiszen nem volt jellemző, hogy ilyen néven a kommunisták ellen fordultak volna valakik. Középiskolás fiúkból verbuválódott 1951-ben, akik meg akarták dönteni a rendszert. A csoportot később Magyar Nemzetvédelmi Szövetségnek nevezték, vezetője Ungár József volt. A „balatoni fiúk” öt-hat évvel korábban, a világháborús frontátvonulás után szedtek össze elszórt karabélyokat, pisztolyokat, és elrejtették őket. Ezeket vették elő az 50-es évek legelején, de sosem használták a fegyvereket. Megpróbáltak titkosszolgálati kapcsolatba lépni a Nyugattal, azonban lebuktatták őket – valószínűleg egy akkor már az ÁVO-nak dolgozó egykori horthysta tiszt.
A fiúkat 1952 őszén tartóztatták le, és kínzással vallomásra bírták őket. Ungár Józsefet és Bata Ferencet első és másodfokon is halálra ítélték, majd 1953 augusztus 18-án kivégezték. Ungár 21, Bata 19 éves volt akkor. Turi István és Hatvári Hugó halálbüntetését életfogytiglanra változtatták, ők 56-os szabadulásuk után azonnal nyugatra szöktek. Kuti Gábor és Tolner István 15, illetve 12 évet kapott.
A ma már Balatonfüred részének számító Arácson hozták létre évekkel ezelőtt Bata István emlékligetét, most pedig Ungár Józsefnek szenteltek emlékszobát Balatonalmádiban, ahol egyúttal szobrot is állítottak a tiszteletére.
forrás: veol.hu, vehir.hu
