Alvilági ügyek miatt körözött pakisztáni üzletemberrel szerződött a Mol, de a szóvivő szerint ez teljesen normális

Noha már a kormányzat is megerősítette, hogy ha Ghaith Pharaon szaúdi milliárdos Magyarország területére lép, akkor őrizetbe veszik a hatóságok, az állami résztulajdonban álló Mol Nyrt. vezetőségének esze ágában sincs felülvizsgálni a szaúdi milliárdos vezette céggel kötött szerződését - írta a Magyar Nemzet. A magyar olajtársaság tavaly jelentette be, hogy partneri megállapodást kötött a Pakistan Oil Fields Limiteddel, amelynek elnöke és igazgatósági tagja Ghaith Pharaon. Az üzletembert 1991 óta körözik az Egyesült Államok hatóságai, valamint az Interpol vörös riasztási listáján is szerepel. A Mol tájékoztatása szerint azonban ez nem befolyásolja a magyar és a pa­kisztáni olajtársaság közti szerződést.

– Ez nem morális kérdés, ez egy pakisztáni üzleti kérdés – szögezte le a Magyar Nemzet kérdésére Szollár Domokos, a Mol Nyrt. kommunikációs igazgatója, aki a Bajnai-kormány szóvivői posztjáról érkezett az olajtársasághoz. Szavai­ból kiderült, nem lát abban semmi kivetnivalót, hogy egy olyan céggel állnak szerződésben, amelynek elnöke ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Mint mondta, az másodlagos, személyzeti kérdés, hogy ki a társaság elnöke. Két cég kapcsolatáról van szó, így szóba sem kerül a megállapodás felülvizsgálata. Hozzátette: egy pakisztáni ügyet Budapestről nem lehet megítélni.

A Mol morális alapelveibe belefér Pharaon

Mindez a Magyar Nemzet cikke szerint azért figyelemre méltó, mert a magyar olajcég szigorú morális elveken alapuló vállalatirányítást és erkölcsös működést hirdet magáról. „A becsületesség és az átláthatóság a legfontosabb értékek közé tartoznak számunkra, és a korrupció elleni harc vállalati stratégiánk alapvető része” – olvasható a Mol honlapján. A társaság antikorrupciós alapelveket is megfogalmazott, ezek közt a legérdekesebb, hogy a cég szerződésbontást is kilátásba helyez azokkal szemben, akik megsértik alapelveit. Mint írják, „az etikai normák tartós és nagymértékű megsértése esetén a Mol-csoport az üzleti kapcsolatot az érintett partnerrel rögtön megszünteti”. Ugyanakkor úgy tűnik, az Interpol-körözés, és az FBI elfogatóparancsa nem elég indok a Molnak a szerződés felülvizsgálatához. De a jelek szerint az sem aggályos, hogy Pharaont csalás előkészítésével, csalással, zsarolás előkészítésével akarják megvádolni az Egyesült Államokban.

Az amerikai szenátus vizsgálóbizottságának 1992-es jelentésében az áll; hogy a korábban Ghaith Pharaon vezette Bank of Credit and Commerce International (BCCI) több bűncselekménygyanús ügyletet is bonyolított, amelyekkel összefüggésben felmerült a pénzmosás, vesztegetés, fegyverkereskedelem, terrorizmus támogatása, nukleáris technológiával való kereskedés, prostitúció és az illegális bevándorlás elősegítésének gyanúja is. A pénzintézet a kilencvenes évek elején omlott össze, a Magyar Narancs egy amerikai oknyomozó cikksorozat alapján írt arról, hogy az intézményben a világtörténelem egyik legnagyobb csalását hajtották végre (a károkat 10 milliárd dollárra becsülik), diktátorok és drogkartellek pénzeit kezelték. A minap az is kiderült, hogy Pharaont már Algériában is körözik korrupciós vádak alapján.