Börtön helyett közmunka a tömeggyilkosságra készülő S. Ábelnek
Megsemmisítette a Kúria döntését az Alkotmánybíróság, így a korábbi ítélet alapján ötven nap közmunkát kell elvégeznie S. Ábelnek, aki 22 egyetemista társát készült kivégezni. A fiatalember később is hallatott magáról, ugyanis 2013-ban egy budapesti gyorsétterem mennyezetét lőtte szitává.1
Részben igazat adott az Alkotmánybíróság S. Ábelnek, és megsemmisítette a Kúria 2015. júniusi ítéletét, amelyben a volt ELTE-s joghallgatót egyebek mellett emberölés előkészülete miatt jogerősen két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélték – írja a MagyarIdők.hu. A Kúria ítélete alapján a volt ELTE-s joghallgató finnországi, németországi és egyesült államokbeli iskolai mészárlások példáján felbuzdulva úgy döntött, kivégzi huszonkét hallgatótársát, majd magával is végez.
Mint az Alkotmány döntése kapcsán megírtuk, a 2010 februári elfogásáig az ELTE-n tanuló S. Ábel részletes tervet dolgozott ki, belépett egy sportlövész egyesületbe, engedélyeket szerzett, 2009 őszén legálisan lőfegyvert vásárolt. S. Ábel a tervezett mészárlást nem hajtotta végre, 2010 februárjában elfogták a rendőrök. Ennek előzménye az volt, hogy egyik egyetemi csoporttársnőjét megrémítette a fiúval folytatott telefonbeszélgetés, egy csoporttársával megnézte a fiú blogját, és ebből, valamint a vádlott korábbi, iskolai mészárlásokat dicsőítő megnyilvánulásaiból arra következtettek, hogy diáktársuk iskolai lövöldözésre készül, ezért értesítették a hatóságokat.
A MagyarIdők.hu arról ír, míg a perben az ügyész letöltendő szabadságvesztést, a védelem felmentést kért, mivel állításuk szerint meg sem történt az emberölés előkészülete, de ha ezt mégis bizonyítottnak találná a bíróság, a vádlott önkéntes elállása miatt nem büntethető. 2014 októberében a másodfokú bíróság még csak ötven nap közmunkára ítélte S. Ábelt, a döntés szerint a fiatalember csupán közveszéllyel fenyegetést követett el. A Kúria végül két és fél év börtönbüntetéssel sújtotta kétrendbeli emberölés előkészülete, testi sértés és garázdaság miatt.
A portál hozzáteszi, az Alkotmánybíróság ugyanakkor azért ítélte alkotmányellenesnek a Kúria döntését, mivel kiderült, az ítélet meghozatalában olyan bíró is részt vett, aki a büntetőeljárás nyomozati szakaszában is hozott egy döntést. Mivel ezzel sérült S. Ábel joga a tisztességes eljáráshoz, a Kúria döntése ezzel semmissé vált, és ismét a 2014-ben a Fővárosi Ítélőtábla ítélete, az az ötven nap közmunka érvényes a férfire. Ráadásul S. Ábelt kártérítés is megilleti, mert 21 hónapot előzetes letartóztatásban töltött.
S. Ábel neve 2013 augusztusában is előkerült, amikor többször egy budapesti gyorsétterem mennyezetébe lőtt. Emiatt a Budai Központi Kerületi Bíróság 2015. április végén első fokon öt év börtönre ítélte.
Forrás: magyaridok.hu; PestiSrácok.hu; fotó: atv.hu
