Pesti Srácok

Emléktáblát avatnak Fekete Gyulának

Emléktáblát avatnak Fekete Gyulának

A Magyar Írószövetség és a Lakiteleki Népfőiskola szervezésében emléktáblát avatnak Fekete Gyula írónak.

December 9-én pénteken 15-tól kezdődik az esemény Budapesten. A megemlékezésen beszédet mond majd Lezsák Sándor író, az Országgyűlés alelnöke, Bíró Zoltán a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója és Szentmártoni János a Magyar Írószövetség elnöke. Közreműködik továbbá Faragó Laura énekművész.

Fekete Gyula a Szabad Szó, 1947-től a Március Tizenötödike szerkesztője volt. 1956-ban az Írószövetség titkáraként letartóztatták majd 1957-ben szabadult. 1965-ben a Budapest című folyóirat szerkesztője lett. 1966-ban kezdte „Egy korty tenger” című rádiós sorozatát. Vitáival a GYES bevezetését, a családok támogatását szorgalmazta. 1981-től a Magyar Írók Szövetsége (1956) alelnöke, 1988-tól a Hitel szerkesztőségének munkatársa lett. Az MDF egyik alapítója. 2004 óta a Százak Tanácsa közhasznú egyesület alapító-elnöke. 2009-ben szülőfaluja díszpolgári címét adományozott Feketének. Itthon 58, külföldön 11 kötete jelent meg. "Az orvos halála" c. regényéből film készült. Közéleti tapasztalatainak összefoglalója a "Naplóm a történelemnek" c. műve. József Attila díjas, a Művészeti Akadémia aranyérmese. A Magyar Írószövetség Örökös Tagja2010. január 16-án 88 esztendős korában hunyt el.

PestiSracok facebook image

A fotót a valasz.hu adta közre.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.