Pesti Srácok

Nem kerül vissza az egyházhoz a nagyváradi pénzügyi palota

Nem kerül vissza az egyházhoz a nagyváradi pénzügyi palota

Nem örül a római katolikus egyháztól elperelt nagyváradi pénzügyi palotának az ingatlanért pereskedő Bihar megyei önkormányzat elnöke.

Pásztor Sándor - aki július óta tölti be a tisztségét - az MTI-nek elmondta: a négy éve tartó pereskedésnek az utolsó négy hónapját követhette a megyeelnöki tisztségből figyelemmel, és miután a per első két szakaszában is az egyház javára ítélt a bíróság, nem számított arra, hogy a legfelsőbb bíróság érvényteleníti a visszaszolgáltatást.

"Kellemetlen, de mi mást tehetnénk, tiszteletben kell tartanunk a jogerős ítéletet" - fogalmazott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott politikus. Hozzátette: várhatóan a 2017-es év első két hónapjában dönt a megyei önkormányzat az ingatlan felújításáról és rendeltetéséről. Úgy vélte: a patinás palotának közigazgatási funkciót kell adni.

PestiSracok facebook image

Pásztor Sándor elmondta: amióta a megyei önkormányzat élére került, gondoskodott az épület állagmegőrzéséről. Hálóval vonták be a palota homlokzatát, az ajtók és ablakok bedeszkázásával és az őrzés megerősítésével megakadályozták, hogy az ingatlan "csövesek tanyája" legyen.

Böcskei László nagyváradi római katolikus püspök a Krónika című napilap hétfői számában közölt nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a legfelsőbb bíróság politikai döntést hozott, amikor érvénytelenítette a pénzügyi palota visszaszolgáltatását. Kijelentette: "bőröndszámra" vitték az iratokat a bíróságra, amelyek egyértelműen bizonyították, hogy a palota az irgalmas szerzetesrend tulajdonában volt, ezeket azonban a legfelsőbb bíróság "félretette".

"Itt nem csak az épületről van szó, ez elvi kérdés is. Nem lehet letagadni, hogy amit akkor elvettek, a miénk volt" - fogalmazott a Krónikának a püspök az 1948-as államosításra utalva.

A Krónika felidézte: a palotát 1890-ben az irgalmas rend a saját telkén bankkölcsönből építtette, de 1899-ben bérbe adta az Osztrák-Magyar Monarchia pénzügyminisztériumának, hogy a bérleti díjból tarthassa fenn a rend kórházát, mely a szomszédos épületben működött.

Az 1948-as államosítás után a palotában járóbeteg-ellátó működött, de a 2002-ben kezdődött restitúciós procedúra elhúzódása miatt az épület állaga annyira leromlott, hogy az egészségügyi intézmény kénytelen volt elköltözni. Az ingatlant 2012-ben szolgáltatták vissza a római katolikus egyháznak. A Bihar megyei önkormányzat azt próbálta bizonyítani a pereskedés során, hogy a palota valójában a magyar állam tulajdona volt, amelyet a trianoni döntéssel a román állam vett át.

A román legfelsőbb bíróság csütörtökön jogerős ítéletben érvénytelenítette a nagyváradi pénzügyi palota visszaszolgáltatását.

MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.