A Politico Orbánon kérné számon a korábbi kormányok gyanús ügyeit
A Politico hírportál Csalással fertőzött budapesti metrórendszer címmel közölt egy cikket, melyben az Európai Csalás Elleni Hivatal egyik határozatáról ír, amely szerint a 4-es metró beruházása kapcsán az arra kapott összeget vissza kellene fizetnie Magyarországnak. A Magyar Idők erre reagálva kifejtette, hogy a cikk épp csak megemlíti, hogy a vizsgálat a 2010 előtti kormányokra is kiterjed. A valóság eközben az, hogy éppen a Fidesz 2010-es választási győzelmét követően kezdtek foglalkozni a metrókocsik beszerzésének ügyével a magyar hatóságok.
A Politico című brüsszeli hírportál Csalással fertőzött a budapesti metrórendszer című cikkében arról ír, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szerint Magyarországnak vissza kell fizetnie mintegy 300 millió euró (93 milliárd forint) támogatási összeget az Európai Bizottságnak és az Európai Beruházási Banknak (EIB), miután egy vizsgálatot követően "súlyos szabálytalanságokat, csalás gyanúját és esetleges korrupciót" állapított meg a magyar fővárosban hosszan elhúzódott 4-es metró infrastrukturális beruházása miatt. A portál szerint az uniós bizottság tanulmányozza az OLAF megállapításait és értékeli a lehetőségeket, az EIB pedig a lehetséges válaszlépéseket fontolgatja.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda nyilatkozata szerint a kormány teljes mértékben támogatta a beruházást, a megvalósítás a budapesti városvezetés feladata volt - közölte a brüsszeli hírportál.
A Magyar Idők ezzel szemben rámutat, hogy vizsgálódott az Állami Számvevőszék is az ügyben, a rendőrség pedig 2011 januárjában indított büntetőeljárást. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. Az akkori, új városvezetés az elszámoltatási kormánybiztosnak is átadta a 65 milliárd forintos ügylet dokumentumait, és a metrókocsi-beszerzés ügyében Tarlós István főpolgármester Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult. A nyomozás jelenleg is tart.
Az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala (SFO – Serious Fraud Office) már négy Alstom-vezetőt vádolt meg azzal, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaként összesen 2,3 millió eurónyi összeget adtak, vagy beleegyeztek, hogy adnak a BKV tisztviselőinek, ügynökeinek, hogy befolyásolják a budapesti közlekedési céget az Alstom szerelvényeinek megvásárlása érdekében.
Magyarországon az Alstom egy Medgyessy-érdekeltségű céggel, és a 2006 nyaráig offshore-résztulajdonban lévő Honfran Kft.-vel kötött tanácsadási, illetve képviseleti szerződést. A pénz nagy része Medgyessyné Csaplár Katalin magánbankszámláján kötött ki, ebből hatvanmillió forint "születésnapi ajándék" jogcímen érkezett – derítették ki a hivatali vesztegetés ügyében eljáró magyar nyomozók, amikor a francia multicég utalásait, illetve az összegek állomásait térképezték fel. Medgyessy Péter exkormányfő el is ismerte az alstomos kapcsolatot, ám szerinte nem történt jogsértés.
Szeptemberben kezdte meg tényfeltáró munkáját az Alstom metrókocsik 2006-os korrupciógyanús közbeszerzését vizsgáló ideiglenes fővárosi bizottság. A testület elnöke indítványozta a döntéshozók és szakemberek, köztük Demszky Gábor akkori, SZDSZ-es főpolgármester, és Medgyessy Péter volt szocialista miniszterelnök meghallgatását.
A bizottság októberi ülésen hallgatták meg a BKV Zrt. akkori vezérigazgatóját, Aba Botondot, ahol kiderült, hogy a felelősség teljes elkenése volt a célja az ügy szereplőinek. Aba Botond és az egyik döntőbizottság vezetőjének a meghallgatásakor olyan információk hangzottak el, ami mindenképpen indokolttá tette, hogy a testület meghallgassa Demszky Gábort. Demszky ugyanakkor nem ment el arra a bizottság ülésére, amelyen meghallgatták volna őt.
MTI/Magyar Idők
