Pesti Srácok

Vége, ennyi volt - bezárják a roma önkormányzat megyei irodáit

Vége, ennyi volt - bezárják a roma önkormányzat megyei irodáit

Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) megyei irodáinak megszüntetéséről döntött a szervezet közgyűlése szerdán Budapesten. Az egyhangúlag elfogadott előterjesztés értelmében az irodahálózatot december 31-ével felszámolják.

Makai István (Roma Polgári Tömörülés) az ülésen örömének adott hangot amiatt, hogy az ORÖ meg kívánja szüntetni az irodáit és így az azokat vezető képviselők 450 ezer forintos javadalmazása is megszűnik.

Ugyanakkor szerinte az ORÖ-nek ezt már sokkal korábban meg kellett volna tennie. Megjegyezte, a fővárosi kormányhivatal törvénytelennek ítélte az irodák létrehozását, és a rendőrség "erőteljesen nyomoz az ügyben". Balogh János (Magyarországi Cigányok Országos Fóruma), az ORÖ elnöke visszautasította a vádakat, hiszen - mint mondta - nem tudnak arról, hogy bármilyen rendőrségi eljárás folyna az ORÖ-vel szemben. Vajda László (Lungo Drom) közölte: 19 megyei iroda megszüntetéséről beszélnek, miközben szerinte országosan mintegy 40 ilyen lehet. Tudomása szerint számos megyei iroda nem működött, de az azért járó javadalmazást megkapták képviselők. A döntéssel most 19 megyét büntetnek - jelentette ki Vajda László. Dógi János (Magyarországi Cigányok Országos Fóruma) az ülésen azt mondta, hogy az általánosítás miatt a tisztességesen működő megyei irodákat is bezárják. Közölte, képviselőként a Békés megyei irodát működteti, és visszautasította, hogy ott ne folyt volna érdemi tevékenység. Megjegyezte azt is, hogy a 450 ezer forintos javadalmazásból a levonások után mintegy 200 ezer forintot tarthat meg a képviselő. A bekiabálásoktól sem mentes ülésen a testület a szervezeti és működési szabályzat módosításával döntött új bizottsági rendszer felállításáról és négy tanácsnoki tisztség létrehozásáról is.

PestiSracok facebook image

PS/MTI, fotó:híradó

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

„Valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem!” – Nyolcvan éves lenne, de már tíz éve nincs közöttünk a Császár (2. rész)

Exkluzív 2021 október 17.
Az egyetlen magyar aranylabdás labdarúgó, Albert Flórián pályafutását bemutató írásunk első részében egészen 1967 végéig jutottunk el. Innen folytatjuk most a zseniális játékos életútjának felelevenítését, feltárva a korszak sajátosságait, szót ejtve a kiváló labdarúgó emberi kapcsolatairól és megidézve gondolatait ferencvárosi kötődéséről, valamint arról, hogy ő maga mire volt a legbüszkébb a saját karrierjét tekintve.