Pesti Srácok

Az ügyészség is megerősítette: vannak gyanúsítottak az Alstom-ügyben

Az ügyészség is megerősítette: vannak gyanúsítottak az Alstom-ügyben

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) büntetőjogi ajánlása nyomán a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) teljes körű nyomozást folytat az Alstom-ügyben - tájékoztatta a KNYF csütörtökön közleményben az MTI-t.

Keresztes Imre főügyész közölte: a Legfőbb Ügyészség által 2016. szeptember 16-án ügyészi nyomozati hatáskörbe vont és a KNYF hatáskörébe utalt bűnügyben (az úgynevezett Alstom-ügyben) vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt folyik nyomozás. A nyomozás elrendelésére 2011. január 3-án került sor, a nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta - fűzte hozzá.

Az OLAF a vizsgálatát 2012. február 2-án kezdte, majd a 2016. november 28-ai ajánlását, többek között a Magyarországon már folyamatban lévő nyomozás adataira alapozta. Ugyanakkor 2016 decemberében megérkezett a Legfőbb Ügyészségre az OLAF ajánlása és vizsgálati jelentése, amelyet a Központi Nyomozó Főügyészségre továbbítottak - közölte a főügyész. A Központi Nyomozó Főügyészség előzőleg már több személyt gyanúsítottként hallgatott ki 2016 októberében.

A nyomozás határideje: 2017. április 3. - tudatta a KNYF.

PestiSracok facebook image

A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, Csepreghy Nándor hétfőn jelentette be, hogy az OLAF mintegy 167 milliárd forintos károkozást tárt fel jelentésében a 4-es metró beruházásával kapcsolatban, és az Európai Bizottság 76,6 milliárd forintos büntetés megfizetésére kötelezheti Magyarországot.

A szabálytalanságok a szocialista és szabad demokrata kormányok, illetve az szocialista és szabad demokrata városvezetés időszakához köthetőek - mondta korábban a politikus.

MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.