Benoit Hamon volt a meggyőzőbb a francia baloldali előválasztás utolsó tévévitájában
Benoit Hamon volt oktatási minisztert találta a nézők 60 százaléka meggyőzőbbnek a francia baloldal államfőjelölt-állító választásának második fordulója előtt a jelöltek szerda esti televíziós vitájában. Manuel Valls volt miniszterelnökre a megkérdezettek 37 százaléka szavazott - derül ki az Elabe közvélemény-kutató intézetnek a BFM hírtelevízió számára készített gyors felméréséből.
A baloldali szimpatizánsok körében is Hamon lett a győztes 61 százalékkal, Valls 36 százalékával szemben.
A jelöltállító választás első fordulójában, múlt vasárnap a Szocialista Párt (PS) balszárnyát képviselő és a jelenlegi szociálliberális kormánypolitikát nyíltan bíráló Hamon öt százalékkal a kormánypárt jobboldalához tartozó volt kormányfő előtt, 36 százalékkal az első helyen végzett.
A két jelölt több mint kétórás vitájában a legjelentősebb nézeteltéréseket okozó témák kerültek napirendre, mindenekelőtt a foglalkoztatáspolitika és a szekularizáció kérdése, de az elmúlt napok éles szóváltásaihoz képest békésebb hangnemben.
A kampányban a havi 750 eurós általános alapjövedelem bevezetésének javaslatával kitűnő 49 éves Hamon saját megfogalmazása szerint egy "kívánatos jövőt" javasol a franciáknak, a baloldalnak szerinte "hátat kell fordítania a régi megoldásoknak, amelyek tegnap sem működtek és a jövőben sem fognak".
Manuel Valls megismételte, hogy a választók a "biztos vereséget" választják, ha a riválisára szavaznak, s a "lehetséges győzelemre", ha viszont őrá adják a voksukat. Hamontól pedig azt kérte, hogy ne kecsegtessen illúziókkal, mert "nem csak álmodozni kell, hanem hitelesnek is kell maradni".
"A lehetőség, amit javasolok, nem álmot takar, semmit nem takar, hanem igazságot oszt" - mondta Hamon, aki álláspontja szerint meg akarja előzni a "munkahiányt", amit a digitális forradalom fog okozni a világban, s amelyet az OECD-től kezdve számos nemzetközi szervezet jelez előre. A jelölt ezért 32 órásra csökkentené a munkahetet és bevezetné az alanyi jogon járó általános alapjövedelmet.
Az ötletet egyébként szerdán tucatnyi francia közgazdász, köztük az egyik legnagyobb presztízzsel bíró baloldali Thomas Piketty is gazdaságilag hitelesnek és megvalósíthatónak, társadalmilag pedig bátornak ítélte meg a Le Monde című napilapban közzétett írásban.
A vitát egyébként a francia tévék és rádiók meglepetésére Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori alkalmazottja is figyelemmel követette, és a Twitteren küldött üzeneteiben egyértelművé tette, hogy Hamont támogatja.
Hamon és Valls a francia baloldal két teljesen különböző irányzatát képviseli. Egyik oldalon a realista szociáldemokráciát képviselő Valls, másikon pedig a részben utópisztikus, újbaloldali Hamon.
Három hónappal az elnökválasztás előtt valamennyi felmérés azt mutatja, hogy bármelyikük is nyeri meg most vasárnap a baloldali előválasztást, nincs esélye bejutni a tavaszi elnökválasztás második fordulójába, és csak az ötödik helyen végezhet az első fordulóban.
A jelenlegi helyzet szerint az államfői székbe Francois Fillon konzervatív jelölt vagy Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke ülhet.
Amennyiben viszont Hamon nyeri meg a baloldali előválasztást, akkor a függetlenként induló, de korábban a szocialista kormány gazdasági minisztereként ismertté vált Emmanuel Macron esélyei jelentősen megnőhetnek az elnökválasztáson, miután a reformpárti Manuel Valls szavazói várhatóan hozzá pártolnak át. A felmérések szerint az elnökválasztás első fordulójában jelenleg harmadik helyen álló 39 éves Macron az elmúlt hónapban tíz százalékkal növelte a szavazótáborát, ő lehet a választás meglepetésembere, azaz Hamon győzelmével és Valls vereségével az előválasztáson nyitottá válhat a tavaszi elnökválasztási küzdelem.
Az elnökválasztás első fordulóját 2017. április 23-án, a másodikat május 7-én rendezik meg Franciaországban.
Forrás: MTI; Fotó: economywatch.com
