Pesti Srácok

Bírósági döntés miatt maradhatnak a Trump rendelete miatt kiutasítottak

Bírósági döntés miatt maradhatnak a Trump rendelete miatt kiutasítottak

Az elnöki rendelet ellenére átmeneti időre az Egyesült Államokban maradhatnak az érvényes vízummal odaérkezett muzulmánok - döntött helyi idő szerint szombaton egy New York állambeli bíróság.

Donald Trump amerikai elnök pénteken elnöki rendelettel, azonnali hatállyal és meghatározatlan időre felfüggesztette szíriai menekültek befogadását, és 120 napra felfüggesztette hat másik muszlim országból - Irakból, Iránból, Szudánból, Jemenből, Líbiából és Szomáliából - érkező menekültek beutazását az Egyesült Államokba.

A bíróság sürgős eljárással döntött a két iraki állampolgárt képviselő Amerikai Polgári Szabadságjogok Szövetségének (ACLU) beadványáról.

PestiSracok facebook image

Hamid Háled Dervis és Hejdar Szamír Abdel-Halek as-Saui korábban érvényes amerikai beutazási engedélyt kaptak, meg is érkeztek a New York-i John Kennedy repülőtérre, de ott a friss rendelet alapján őrizetbe vették őket.

A The New York Times című napilap értesülései szerint 100 és 200 között van azoknak az utasoknak a száma, akiket az amerikai repülőtérre érkezésükkor előállítottak és kiutasítás fenyeget.

A bíróságnak beadott keresetből kitűnik, hogy Dervis és as-Saui a múltban együttműködtek az amerikaiakkal, ezért az életük komoly veszélyben forgott Irakban. Az ACLU jogászai a két férfi szabadon bocsátását követelték, valamint mindenkiét, akik hasonló helyzetbe kerültek az Egyesült Államokban.

Ann Donelly bíró döntésében leszögezte, hogy a Trump-rendelet ellenére azokat, akik már megérkeztek a hét országból az Egyesült Államok területére, ideiglenesen nem szabad deportálni. Ez vonatkozik azokra is, akik a bírósági döntés meghozatalakor már úton voltak.

A bírósági döntés nem vonatkozik automatikusan a rendeletben felsorolt valamennyi országból érkezőkre. Ideiglenesen csak azok maradhatnak amerikai területen, akiknek érvényes vízumuk van, és törvényes indokaik vannak az országban való tartózkodásra.

Az ACLU az ítéletet győzelemként értékelte. "Ez a döntés megőrzi a status quót és garantálja, hogy az országban maradásra engedéllyel rendelkezőket nem utasítják ki jogellenesen az Egyesült Államok területéről" - húzta alá nyilatkozatában Lee Gelernt, a szövetség bevándorlók jogvédelmével foglalkozó igazgatóhelyettese.

Az amerikai belbiztonsági minisztérium adatai szerint az ítélet feltehetően 375 emberre vonatkozik.

A pénteken aláírt elnöki rendelet ellen népes tüntetést tartottak a bíróság épülete előtt. A jogvédő szervezetek felhívására ezrek gyűltek össze Dallas, Chicago, New York, Los Angeles, San Francisco, Denver és Minneapolis repülőterén is, míg a közösségi hálón mások az előállításokat üdvözölték.

Hasonlóan döntött egy másik Virginia állambeli szövetségi bíró a washingtoni Dulles repülőtéren előállított utasok ügyében - írta a The Charlotte Observer című napilap.

Michael Kagan, a Nevadai Egyetem bevándorlási joggal foglalkozó tanára szerint "ez a hosszú bírósági csata első sortüze". A jogász szerint a bírósági csata kimenetelét nem lehet megjósolni, mert "ilyen még nem történt az amerikai közelmúlt történelmében". A legfelsőbb bíróság utoljára az 1882-ban, a kínaiak kizárásáról elfogadott törvény ügyében döntött hasonló bevándorlási kérdésben. A jogszabály több évtizedre kitiltotta az Egyesült Államok területéről a kínai állampolgárokat, beleértve azokat is, akik törvényesen éltek az ország területén, nekik átmenetileg vissza kellett térniük származási országukba.

Donald Trump amerikai elnök szerdán két rendeletet írt alá a bevándorlásról, illetve az amerikai határok védelméről - köztük a Mexikóval közös, déli határon építendő falról. Az illegális bevándorlás megfékezéséről szóló rendelet a szövetségi támogatás megvonását helyezi kilátásba olyan - többnyire demokrata politikusok irányította - szövetségi államok és városok számára, ahol menedéket nyújtanak az illegális bevándorlóknak. A másik elnöki rendelet az amerikai határok megerősített védelméről szól, s ezen belül a mintegy 3200 kilométeres amerikai-mexikói határon megépítendő falról.

MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.