Pesti Srácok

Bírósági döntés született arról, hogy el lehet utasítani a menedékjog iránti kérelmet

Bírósági döntés született arról, hogy el lehet utasítani a menedékjog iránti kérelmet

Elutasítható a menedékjog iránti kérelem, ha a kérelmező terroristahálózat tevékenységeiben vett részt, és nem szükséges, hogy a menedékkérő személyesen terrorcselekményeket kövessen el - mondta ki ítéletében az Európai Unió Bírósága kedden.

A luxembourgi székhelyű bíróság indoklásában úgy vélekedett, hogy a menekültként való elismerés elutasítása nem korlátozódik a terrorcselekmények tényleges elkövetőire. Az elutasítás azokra a személyekre is kiterjedhet, akik olyanok toborzását, szervezését, szállítását vagy ellátását végzik, akik egyebek között terrorcselekmények elkövetése, tervezése vagy előkészítése céljából a tartózkodási helyük vagy állampolgárságuk szerinti államtól eltérő országba utaznak. Az ügy előzménye, hogy 2006-ban a marokkói állampolgárságú Mostafa Lounanit a brüsszeli büntetőbíróság hatéves szabadságvesztésre ítélte, mivel irányítója volt a Marokkói Harcosok Iszlám Csoportja nevű, terroristacsoportnak minősített szervezet belgiumi sejtjének. A belga bíróság szerint Lounani "aktívan részt vett egy önkéntesek Irakba küldését célzó hálózat megszervezésében", valamint hamis okiratokat készített és jogellenesen tartózkodott Belgiumban. 2010-ben Lounani a belga hatóságoknál menedékjog iránti kérelmet terjesztett elő arra hivatkozva, hogy amennyiben visszatér származási országába, üldöztetés vár rá. Indoklása szerint fennáll annak a kockázata, hogy a belgiumi elítélését követően a marokkói hatóságok radikális iszlamistaként és dzsihadistaként kezelik. Kérelmét a belga hatóságok elutasították. Az uniós bíróság megállapította, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint Lounani személyesen nem követett el terrorcselekményeket, és nem derül ki egyértelműen, hogy ilyen cselekmények felbujtója lett volna, vagy azok elkövetésében részt vett. Ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelem végső értékelése a nemzeti bíróság és az illetékes nemzeti hatóságok feladata. Kiemelték, hogy jelzésértékű és érdemes figyelembe venni, hogy a belga hatóságok szerint Lounani irányító tagja volt egy nemzetközi dimenziójú terroristacsoportnak, amelyet 2002-ben felvettek az Egyesült Nemzetek szankciók hatálya alá tartozó személyeket és szervezeteket azonosító jegyzékébe. A csoport tevékenysége nemzetközi dimenzióval rendelkezik, valamint Lounani részt vett útlevelek hamisításában, és segített olyan önkénteseknek, akik Irakba szándékoztak menni. A bíróság szerint az ilyen cselekmények igazolhatják a menekültként való elismerés kizárását.

PS/MTI, Fotó:NBC

PestiSracok facebook image
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról
Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek

Exkluzív 2020 október 22.
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.