Pesti Srácok

Újra naggyá szeretné tenni Európát Orbán Viktor

Újra naggyá szeretné tenni Európát Orbán Viktor

Brüsszelben rosszul mennek a dolgok, még az irány is hibás, mindezek ellenére van lehetőség megreformálni és "újra naggyá tenni az Európát" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Antall József Tudásközpont és a Konrad Adenauer Alapítvány csütörtöki brüsszeli rendezvényén mondott beszédében.

A magyar kormányfő úgy vélekedett, hogy új politikai időszak kopogtat Európa ajtaján, a nyílt társadalmak helyett demokratikus társadalmakat szeretnének az emberek.

Arra emlékeztetett, hogy Európa két évtizede még nagyratörő célokat tűzött ki maga elé, de ezek közül egyiket sem valósította meg. Orbán Viktor példaként említette a közös európai-ázsiai gazdasági térség létrehozásának vagy a független európai biztonságpolitikának a tervét, amelyek kudarcot vallottak.

A miniszterelnök az új európai politikai időszakkal kapcsolatban azt nevezte az első kérdésnek, hogy Európa és az Európai Unió mennyire áll készen arra, hogy alkalmazkodjon ehhez.

PestiSracok facebook image

- tette hozzá.

Az újszerű geopolitikai megközelítésű európai politika első számú elve - amelyet sok európai vezető nem fogad el - az: "ami létezik, az lehetséges" - fogalmazott.

A kínai és más ázsiai országok gazdasági sikereiből való tanulás helyett "azt magyarázza be magának Európa, hogy az csak ideiglenes, nincsenek alapjai, nem lehetséges".

- hangsúlyozta Orbán Viktor.

A kormányfő kijelentette, a világpolitika döntő eleme, hogy új vezetője van az Egyesült Államoknak és arra hívta fel a figyelmet, ideje komolyan venni az új amerikai elnököt.

Orbán Viktor kifejtette, hogy noha tavaly a britek úgy döntöttek, kilépnek az Európai Unióból, Olaszországban decemberben népszavazáson nyilvánítottak véleményt az emberek, a világ vezető katonai hatalmának pedig új vezetője van, sokan arról próbálják meggyőzni a közvéleményt, hogy nem a valóságot látjuk.

Véleménye szerint az új amerikai politika szempontjából történelmi mondat hangzott el Donald Trump új elnök részéről, amelynek lényege: minden országnak joga van a saját nemzetét előtérbe helyezni. A kijelentést a magyar miniszterelnök jó hírnek nevezte és reményként értékelte, hogy ez a fajta változás a közeljövőben bekövetkezik és a multilaterális kapcsolatok kora végéhez ért.

Úgy vélekedett, többközpontú világrendszerre kell felkészülni. Beszédében úgy fogalmazott, "nincs egyetlen üdvözítő modell", és a multilaterális megállapodások helyett a bilaterális kapcsolatokra kerül majd a nagyobb hangsúly.

A 2008-as gazdasági válságot követően a világpolitikában paradigmaváltás történt. A világ korábban egy hatalmi rendszer köré épült, a most épülő rendszer azonban többpólusú lesz.

- mondta Orbán Viktor.

Úgy vélekedett, hogy Európa egyszerre négy válsággal kénytelen szembenézni; gazdasági-versenyképességi, demográfiai, biztonsági és külpolitikai krízis van egyszerre.

A külpolitikai válság a miniszterelnök szerint úgy értendő, hogy jelenleg Európa nem vagy csak nagyon kis mértékben képes befolyásolni azokat a folyamatokat, amelyek a térségben zajlanak. Példaként a szíriai és az ukrajnai konfliktust említette.

Felidézte, hogy a következő években az európai gazdasági növekedés 1-2 százalék lesz, a kontinens globális szereplőből regionális szereplő lett, és hamarosan azért is meg kell majd küzdenie, hogy regionális hatalom maradhasson.

Orbán Viktor szerint Európa nem jó célokra koncentrálja erőit. Kudarcot vallott az általa alkotott tervek megvalósításában és a nemzetek fölötti Európa utópiájának rabszolgája lett.

Beszédében úgy fogalmazott, nincs európai nép, európai népek vannak. "Európa akkor volt erős, amikor több erős központ létezett" - tette hozzá.

Azt mondta, Európa régen globális jelentőségű volt, később regionális lett, de lassan már azért is meg kell küzdenie. Európának szakítania kell azzal a gondolattal is, hogy van európai nép, csak európai népek vannak. Európában nemzetek vannak, ezért csak olyan politikára lehet építeni, amely ezeknek az európai nemzeteknek sajátja.

Orbán Viktor kijelentette, Európának több önbizalomra van szüksége és ki kell mondani, meg tudja önmagát védeni külső segítség nélkül. Egy közös európai védelmi szövetség révén újra egyenlő partnerként tudna tárgyalni Európa mindenkivel, beleértve Oroszországot is. Európát akkor lehetne újra versenyképessé tenni, ha feladná a föderalizmus illúzióját. Európának több pólusúvá kell válnia. Ehhez erős tagállamokra van szükség, benne erős Magyarországgal. Ez a garanciája egy erős Európai Uniónak - hangsúlyozta.

- vélekedett a miniszterelnök.

Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament volt elnöke, a Konrad Adenauer Alapítvány vezetője köszöntőjében aláhúzta, Európának közös kül- és biztonságpolitikára van szüksége és egy erős határvédelemmel biztonságossá kell tennie külső határait. Olyan határokat, amelyek menedéket jelentenek a védelemre szorulóknak, de megállítja a gazdasági alapú migrációt és nem enged be akárkit az unió területére. Egy új, európai és keresztény értékeken nyugvó menekültpolitikának mindig tiszteletben kell tartania az emberi méltóságot. Európa nem számíthat másra, "a mi felelősségünk, hogy megvédjük a világon egyedülálló - a szabadság, a béke, a demokrácia, a szolidaritás és az emberi méltóság alapjain nyugvó - értékeinket" - fogalmazott Pöttering.

Forrás: MTI; Fotó: 24.hu

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!