A brit parlament a Brexit EP elé kerülése előtt szavazhat a feltételekről

Az alsóház a héten azokról a módosító javaslatokról folytat részletes vitát, amelyeket a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításához szükséges törvénytervezethez nyújtottak be a képviselők. A törvénytervezetet, amely felhatalmazza a kormányt a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválására, a múlt héten az alsóház hatalmas, 498:114 arányban jóváhagyta, de e héten külön szavazni kell a több száz módosító indítványról is, mielőtt a tervezet a felső kamara, a Lordok Háza elé kerülne. Az 50. cikkely szabályozza - és a brit kormány által március végéig tervezett aktiválása hivatalosan elindítja - a kilépési folyamatot.

A keddi vitanapon David Jones, a kilépési tárgyalások irányításáért felelős minisztérium államtitkára közölte: a kormány még az EP-szavazás előtt a brit parlament elé terjeszti a tárgyalási folyamat végén elért megállapodást. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt "jelentős engedménynek" minősítette e kormányzati álláspontot, ám Jones hangsúlyozta: a kormány tervei nem módosultak, a keddi bejelentés célja csupán Theresa May miniszterelnök korábbi ígéretének "tartalmi tisztázása" volt.

Theresa May a múlt hónapban, kormánya Brexit-tárgyalási stratégiájának részleteit ismertető beszédében kijelentette: bármilyen megállapodás szülessék is az Európai Unióval folytatandó, várhatóan két évig tartó kilépési tárgyalások végén, azt a brit kormány a londoni parlament két háza elé terjeszti jóváhagyásra. David Jones államtitkár keddi kiegészítése tartalmazza azt az új elemet, hogy a brit törvényhozás az Európai Parlament előtt dönthet a majdani egyezségről.

Arra a képviselői kérdésre, hogy mi történik, ha a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye által előirányzott kétévi tárgyalási folyamat végén nem lesz megállapodás az EU-val a jövőbeni viszonyrendszerről, vagy lesz, de azt a brit parlament elveti, Jones úgy fogalmazott, hogy ebben az esetben "más megállapodások" lépnek érvénybe a kétoldalú kapcsolatok szabályozásában. További kérdésre az államtitkár egyértelműen jelezte, hogy ebben az esetben az EU-val folytatott kereskedelem a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere alapján folytatódna. E lehetőség kockázataira azonban a brit üzleti szektor több felhívásban is figyelmeztette a kormányt.

Legutóbb a Brit Iparszövetség (CBI), a feldolgozószektor vállalati szövetsége (EEF), a brit technológiai szektor cégeit képviselő techUK, valamint a világ legnagyobb globális üzleti érdekképviseleti szervezete, az International Chamber of Commerce (ICC) brit tagozatának vezetői tettek közzé közös nyílt levelet, hangsúlyozva: szabadkereskedelmi megállapodás nélkül, a WTO-szabályok alapján az EU-piacra irányuló, jelenleg vámmentes brit áruexport 90 százalékát terhelhetik vámok a brit EU-tagság megszűnése után. A felhívás szerint ez a brit élelmiszeriparnak 20 százalékos, a brit autóiparnak 10 százalékos költségtöbbletet jelentene, ami súlyos és tartós károkat okozna a brit gazdaságnak.

MTI