Drámai képek a tiszai jeges árvízről!
Utoljára 1985-ben lehettünk szemtanúi ilyen formátumú jeges árvíz vonulásának a Tiszán, igazán különleges képsorozat következik feltorlódott jégtáblákkal, ugráló rókákkal, küszködő őzekkel és menekülő vakondokkal! Szívszorító, ahogyan az állatok megküzdenek a jeges természettel ugyanakkor szomorú látványt nyújt a szeméttel teli jeges víz.
A Player osztotta meg Szabó Sándor felvételeit a Tiszán levonuló jeges árvízről. A fotó készítői a következőket mondta a portálnak:
Már napok óta figyeltem a vízügyi jelentéseket, hogy merre tart az árhullám a Tiszán, hogy fotózhassak. Állítólag több, mint 30 éve nem volt ilyen jeges ár. Utoljára 1985-ben történt, hogy fel kellett robbantani a jeget. Ilyenkor a zajló jég megakad a kanyarulatokban és helyenként már elérte a 2,5 méter magasságot. Csütörtök este jelezte az egyik környékbeli település polgármestere, hogy 10-én Győröcskénél, (Záhony alatt néhány km-rel) felrobbantják a jégtorlaszt.
Fotó: Szabó Sándor Azért mentem, hogy ezt a robbantást fotózzam, de arra nem számítottam, hogy ilyen eseménynek leszek a szemtanúja. Végül a robbantás elmaradt, mert a jég elindult magától. De mivel a folyó áradt, nem lehetett a közelébe jutni, hiszen az ártér víz alatt volt. Mivel jól ismerem a környéket, több helyen próbálkoztam a folyó megközelítésével, de terepjáró híján volt, ahol nem mertem bemenni és volt, ahol a vízügyi szakemberek nem engedtek fel a gátra.
Fotó: Szabó Sándor Végül Révleányvárhoz vezettek a nyomok, a helyi szakemberek is ott nézik meg a zajlást, odamentem én is. A gátőr felengedett a gátra, majd amikor odaértem, minden képzeletemet felülmúlta a látvány. Jégtáblára kapaszkodó vakondok, a jeges ár tetején rettegő őzek... Ezután visszamentem a hídra.
Fotó: Szabó Sándor Nagyjából másfél óra múlva megláttam, ahogy a kanyarban „befordul” a jégár. Először csak a jég jött, majd egyre sötétebb lett a folyó a sok szemét és törmelék miatt. A három őz még mindig a tetején állt, de volt róka és nyúl is, akik riadtan ugráltak jégtábláról jégtáblára az életüket mentve.
Fotó: Szabó Sándor Aztán az őzek belestek a vízbe, de szerencsére visszakapaszkodtak a jégtáblára és amíg láttam őket, még éltek. Volt egy őz, aki szintén ugrált tábláról-táblára, de neki a jobb első lába el volt törve csak a bőr tartotta, szörnyű látvány volt. Ő végül kifáradva a fájdalomtól aléltan összegömbölyödött és egy jégtáblára feküdt, beletörődve a sorsába és átadva magát az elméknek.
Fotó: Szabó Sándor Közben lement a nap, ami változatos képeket szült, életem legszebb fotóját készítettem el a kék órában a zajló folyóról. A jeges ár kb. 7 km hosszú volt és másfél-két órán át tartott a vonulása.
Forrás: Player; Fotó: Szabó Sándor
