Pesti Srácok

Francia újságíró boncolgatja a magyar néplelket

Francia újságíró boncolgatja a magyar néplelket

Szorongás az eltűnés miatt címmel jelent meg Párizsban Françoise Pons kötete, amelyet kedd este mutattak be a Párizsi Magyar Intézetben. A Közép- és Kelet-Európával foglalkozó francia újságírónő esszéje a brüsszeli Éditions Nevicata kiadónak a Néplélek elnevezésű sorozatában jelent meg.

– olvasható a kötet borítóján. A szerző célja az volt, hogy a Franciaországban sokszor túlozva és karikírozva bemutatott kortárs Magyarország összetettségére és finomságaira irányítsa rá a figyelmet. A Magyarországot három évtizede rendszeresen látogató újságírónő személyes tapasztalatai és benyomásai alapján írt kötetben úgy véli, hogy a XVI. századtól elszenvedett török, Habsburg, majd szovjet elnyomás következtében az eltűnés miatti szorongás hatja át a magyarokat, amit felerősítenek a trianoni szerződés következményei, az ország területe kétharmadának és a lakossága közel hatvan százalékának elvesztése.

PestiSracok facebook image

A magyarok a szerző szerint meg nem értettnek és áldozatnak érzik magukat, miután a traumát még mindig nem dolgozta fel az eltűnt nagyság iránt nosztalgiázó társadalom, a politikát is az identitás fennmaradásának érzése hatja át és határozza meg az irányvonalát. Ugyanakkor a magyarok nagyon szeretnek élni, a nyomasztó múlt miatti depresszió feloldásáról tanúskodnak a balatoni nyarak, a fürdőkultúra vagy a Sziget fesztivál is.

A kilencven oldalas könyv második felében interjú olvasható Ablonczy Balázs történésszel a trianoni szerződésről, Lackfi János költővel a magyarok pesszimizmusáról, Soós Eszter Petronella politológussal pedig Orbán Viktor politikájáról. A kötet bemutatóján rendezett kerekasztal-beszélgetésen a szerző mellett részt vett Deme Tamás szociológus és Marie-Elizabeth Ducreux, a francia tudományos akadémiának megfelelő CNRS kutatója.

MTI

Ajánljuk még

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.