Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Kenőpénz miatt állhatott sokáig a 4-es metró építése

PPestiSrácok.hu Forró drót 2017. február 10. 09:40
Kenőpénz miatt állhatott sokáig a 4-es metró építése

Azért állíthatta le fél évre a 4-es metró építését az egyik kivitelező cég 9 évvel ezelőtt, mert túl sok kenőpénzt kellett volna fizetnie a budapesti városvezetés számára - írja a Blikk. A lap úty tudja, hogy ebben az ügyben is nyomoz a Nemzeti Nyomozó Iroda, miután az Európai Unió csalás elleni hivatala százmilliárdos korrupció miatt visszaköveteli a metróépítésre adott támogatás jó részét.

A Blikk szeirnt a Bamco konzorcium 2008-ban és 2009 tavaszán leállította az építkezést, és nem várt költségekre hivatkozva 30 milliárd forintot követelt. Azt írják, „a városháza bennfentesei számára nyílt titok volt”, hogy valójában az akkori városvezetés egy magas beosztású vezetője horribilis kenőpénzt, a munkák árának 40 százalékát követelte a konzorciumtól, amit a konzorcium francia tagja teljesíthetetlennek tartott, ezért aztán inkább kiszállt.

Demszky Gábor bizalmasa, Gulyás László volt a DBR Metró Projektigazgatóság vezetője. Őt most a Magyar Nemzet értesülése szerint külföldön keresi a rendőrség. - írj a alap.

A Blikk emlékeztet: Már 2005-ben át kellett volna adni, de végül csak 2014-ben készült el a 4-es metró. Az első Orbán-kormány leállította a beruházást, majd a pereskedés után csak 2007-ben kezdődött meg az alagútfúrás. A 4-es metró végül 452 milliárd forintból készült el, 332 milliárddal többért, mint ahogy annak költségét 1996-ban a megvalósíthatósági tanulmány megjelölte.

PestiSracok facebook image

Forrás: Blikk, 24.hu; Fotó: mno.hu

Kapcsolódó témák
4-es metró vezető olaf-jelentés
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)