Pesti Srácok

A magyar és a német menekültpolitika meglepő hasonlóságáról írnak a külföldi lapok

A magyar és a német menekültpolitika meglepő hasonlóságáról írnak a külföldi lapok

A Handelsblatt című német üzleti lap a német és magyar menekültpolitika újabban megfigyelhető meglepő hasonlóságáról közölt cikket.

A lap online kiadásában Az EU a középső földközi-tengeri útvonalat is le akarja zárni című írásában Till Hoppe a máltai uniós csúccsal kapcsolatban kiemelte: hosszabb ideje nem fordult elő, hogy Németország és Magyarország a menekültpolitikában egy irányba húzzon. A menekültválság tetőpontján Orbán Viktor Angela Merkel leghangosabb kritikusai között volt, és máig megtagadja, hogy befogadjon menedékkérőket más uniós országokból, azonban a Líbiából Olaszországba tartó migránsok ügyében Berlin és Budapest pozíciója olyan közel áll egymáshoz, mint rég nem. A német kormány az uniós csúcs előtt azt az elképzelést próbálta keresztülvinni, hogy állítsanak fel menedékkérőket befogadó központokat Líbiában és más észak-afrikai államokban, és küldjék vissza a menekültek hajóit, megtagadva utasaiktól azt a lehetőséget, hogy menedékjogi kérvényt nyújtsanak be Európában. Mindkét javaslat támogatóra talált Orbánban, aki prioritásnak nyilvánította az Európán kívüli úgynevezett hotspotok létrehozását - mutatott rá a Handelsblatt szerzője, hozzátéve, hogy az "újsütetű szövetségesek forradalmi javaslatai" ugyan nem kerültek be a csúcstalálkozó zárónyilatkozatába, de egy, az üggyel foglalkozó uniós tisztviselő szerint változhat a helyzet, megvalósíthatják a német és a magyar kormány által egyaránt szorgalmazott elképzeléseket - írta a

Handelsblatt.

PS/MTI, Fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.