Meg kell hosszabbítani a Brexit tárgyalásokat, ha nincs kereskedelmi megállapodás

A brit üzleti szektor érdekképviseleti szervezetének átfogó jelentése szerint - amelyet éves kongresszusának keddi nyitónapján tett közzé a kamarai szövetség - az üzleti vállalkozások számára az ideális megoldás az lenne, ha a Lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválása, vagyis a hivatalos kilépési folyamat elindítása utáni kétévi tárgyalási időtávlat végén egyszerre lehetne egyezményt kötni a kilépés általános feltételeiről és az unióval kialakítandó jövőbeni kereskedelmi kapcsolatokról.

Ha azonban ez nem bizonyulna lehetségesnek, akkor Nagy-Britanniának kérnie kellene a tárgyalási időszak meghosszabbítását, annak érdekében, hogy mindkét megállapodást egy időben lehessen aláírni - áll a kamarai szervezet keddi állásfoglalásában.Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy Nagy-Britannia a jelenlegi távlati menetrendben szereplő legkésőbbi időpontnál, vagyis 2019 tavaszánál később lépne ki az Európai Unióból. Theresa May brit miniszterelnök tervei szerint London március végéig bejelenti az 50. cikkely aktiválását - ez a cikkely szabályozza a kilépési folyamatot -, és onnantól két évig folyhatnak a tárgyalások a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről.

Ez az időkeret meghosszabbítható, de csak akkor, ha az összes többi EU-tagország ezt egyhangúlag jóváhagyja. A brit kormány a múlt hónapban ismertette a Brexit-tárgyalások tervezett stratégiáját részletező Fehér könyvet. A 77 oldalas tanulmány egyik leglényegesebb eleme az, hogy az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnése után nem kívánja fenntartani tagságát az Európai Unió egységes belső piacán sem, de "nagyratörő és átfogó" szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére törekszik az unióval.

Ha azonban a kétévi tárgyalási folyamat végén nem lesz kereskedelmi megállapodás az EU-val, akkor az unióval folytatott brit kereskedelem a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámokat is jelentene a jelenleg akadálymentes kétoldalú kereskedelemben.

E lehetőség kockázataira a brit üzleti szektor már eddig is több felhívásban figyelmeztette a kormányt. A kamarai szövetség keddi jelentése előtt a Brit Iparszövetség (CBI), a feldolgozószektor vállalati szövetsége (EEF), a brit technológiai szektor cégeit képviselő techUK, valamint a világ legnagyobb globális üzleti érdekképviseleti szervezete, az International Chamber of Commerce (ICC) brit tagozatának vezetői tettek közzé közös nyílt levelet, hangsúlyozva: szabadkereskedelmi megállapodás nélkül, a WTO-szabályok alapján az EU-piacra irányuló, jelenleg vámmentes brit áruexport 90 százalékát terhelhetik vámok a brit EU-tagság megszűnése után. A felhívás szerint ez például a brit élelmiszeriparnak 20 százalékos, a brit autóiparnak 10 százalékos, gyakorlatilag kigazdálkodhatatlan költségtöbbletet jelentene, ami súlyos és tartós károkat okozna a brit gazdaságnak.

Forrás: MTI; Fotó: BBC