Pesti Srácok

"Mindenki túl sokat tud a másikról" - Külföldi sajtó az OLAF-jelentésről

"Mindenki túl sokat tud a másikról" - Külföldi sajtó az OLAF-jelentésről

Németországban a Der Spiegel című hírmagazin foglalkozott Magyarországgal, a hetilap a budapesti 4-es metró megépítéséről az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által készített jelentéssel kapcsolatban közölt cikket szombaton megjelent számában.

A Földalatti üzletek című írásában Christoph Pauly kiemelte: nemzetközi konszernek, köztük a Siemens, "nyilvánvalóan megkenték" a budapesti metró építését, és ezért Magyarországnak vissza kell fizetnie uniós támogatásokat. A többi között kifejtette, hogy Orbán Viktor kormányfő "is politikai tőkét akar kovácsolni a legnagyobb magyar korrupciós botrányból", és ugyan Budapesten mindenütt hallani "történeteket Orbán urambátyám vircsaftjáról", az OLAF-jelentés mindenekelőtt elődei kormányzásának éveiről szól. Hozzátette: "kevéssé valószínű, hogy Magyarországon valaha is felelősségre vonják a vélelmezett kenőpénzek kedvezményezettjeit", az eljárásokat rendszerint egy idő után leállítják, hiszen "mindenki túl sokat tud a másikról", és "Orbán is óvakodik a nagy, nyilvános perektől". A kormányfő az Európai Uniót érintő bűncselekmények feltárására hivatott európai ügyészség felállítása ellen is harcol. Az uniós külügyminiszterek a héten úgy döntöttek, hogy egyelőre a 28 közül 17 tagállam részvételével hozzák létre az intézményt. "Nem meglepetés, hogy Magyarország nincs köztük" - írta a Der Spiegel szerzője.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.