Moszkva semmiképpen sem hagyhatja figyelmen kívül Magyarországot
Az orosz-magyar barátságról és Putyin gyakori látogatásairól beszélgetett a Heti Válasz újságírójs Alekszej Drinocskinnal, a Moszkvai Állami Intézet professzorával. A szakértő szerint Moszkva akkor sem hagyná figyelmen kívül Magyarországot, ha Nyugattal javulna a kapcsolata, és úgy gondolja, hogy az oroszbarát és orosz-ellenes kifejezésekkel jellemzett viszonyt inkább rugalmasabb jelzőkkel kellene illetni.
Az orosz-magyar barátságról és Putyin átlagnál gyakoribb látogatásairól kérdezte Alekszej Drinocskit, a Moszkvai Állami Intézet professzorát a Heti Válasz. A szakértő elmondta, hogy egy ország fontosságát a másik számára természetesen nem az határozza meg, hogy hányszor találkoznak a legmagasabb szinten, ezt inkább a bizalom jeleként lehetne értelmezni. Hozzátette, nem az a lényeg, hogy két ország vezetői milyen gyakran találkoznak, hanem, hogy lehetővé válik-e a tágabb környezetben fennálló problémák előnyös megoldása.
Arra a kérdésre, hogy csökkenni fog-e a magyar-orosz viszony jelentősége, ha javul Oroszország és a Nyugat viszonya Drinocski azt válaszolta, hogy orosz szemszögből Magyarország a Nyugat része és semmilyen esetben nem fognak minket figyelmen kívül hagyni.
Az orosz-ellenesből hirtelen oroszbaráttá vált magyar politikáról azt gondolja, hogy a magyar-orosz viszonyt ennél rugalmasabb jelzőkkel kellene illetni, mint például régi vagy új partner, esetleg útitárs.
A szakértő elmondása szerint a magyar-orosz kapcsolatokat alapvetően nem kimondottan érdekkapcsolatnak, hanem több mint jónak tartja, és ezt egy, az orosz külügyminisztérium diplomáciai osztályán 2006-ban lefolytatott felmérés is alátámasztja.
Természetesen szóba kerültek az Oroszország elleni szankciók, amelyeknek feloldása Szijjártó Péter, külügyminiszter szerint Magyarországnak is csak ártanak, hiszen 2014 nyara óta 6,5 milliárd dolláros kárt okoztak már. Erre reagálva kifejtette, hogy nehéz kommentálni ezt, hiszen nem világos, hogy milyen számítási módszert használnak, de ha import mellett figyelembe vesszük a magyar vállalkozók nem megvalósult beruházásait, akkor még akár reális is lehet ez a szám. A kétoldalú kereskedelem bővülésének legegyszerűbb módja természetesen a szankciók feloldása lenne, de olyan nem lesz, hogy Oroszország kizárólag velünk bonyolítsa a külkereskedelmet.
Dmitrij Kiszeljov 56-al kapcsolatos “fasiszta felkelés” elszólásáról a szakértőnek az a véleménye, hogy nem szabad azt gondolni, hogy az állami csatornákon minden felülről szentesített, hiszen az alkotók sok szabadságot kapnak.
Forrás: Heti Válasz, Fotó: atlatszo.hu
