MTA-elnök: Csak átgondoltan és hosszú évek kísérletei alapján lehet gyökeres változás az oktatásban
Természetes jelenségnek nevezte az oktatási rendszer, illetve a tantárgyi programok tudományos indíttatású korrekcióját a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke egy szerdai budapesti fórumon.
A PISA-mérések tudományos hátterének bemutatásáról és az azokból fakadó kutatási-fejlesztési feladatokról rendezett konferencián Lovász László hozzátette, az ilyen változtatást nem szabad presztízsveszteségként megélni. Az MTA elnöke a fórumon - amelyen megjelent Palkovics László oktatási államtitkár is - arról beszélt: a mai tanítás, oktatás egyik problémája, hogy a gyakran száraznak tűnő anyagot hogyan lehet érdekessé tenni, hogy azt megértsék a diákok. Mint mondta, a polihisztorok kora régen lejárt, ugyanakkor egyre inkább össze kell kapcsolni különböző területek ismereteit. Úgy vélte, a világról olyan sok információ áll rendelkezésre, amit lehetetlenség megtanulni, viszont muszáj rendszerezni, értelmezni és használni. Hozzátette: a PISA-tesztekben nem arra kíváncsiak, mit tudnak a tanulók a konkrét tárgyakból, hanem hogy miként tudják a megszerzett tudást hasznosítani. Megjegyezte: a tavaly, év végén nyilvánosságra hozott eredmények azt mutatják, hogy a magyar diákok viszonylag jól állnak, ha tantárgyi ismeretekről van szó, az alkalmazási készségek tekintetében azonban fokozatos romlást lehetett tapasztalni. Kitért arra: egy ország közoktatását nem lehet néhány számmal leírni, ugyanakkor ha bizonyos jól átgondolt paraméterek esetében következetes, romló tendencia érvényesül, akkor annak okait fel kell tárni. Úgy vélte, a PISA-felmérések adataiból levonható következtetéseket csak megfelelő tudományos munka és elemzések árán tudják megadni, a felületes következtetések inkább bajt okoznak. Lovász László hangsúlyozta: az MTA kutatói közösségétől elvárható, hogy tudásával hozzájáruljon ahhoz, miként jelenhetnek meg az új tudományos eredmények, tudományterületek a közoktatásban. Jelezte: nemcsak a tudományos eredmények megjelenítése fontos, de az is, hogy a tantárgypedagógia fejlődése is megjelenjen az oktatás módszertanában. Minél gyorsabban választ kell találni arra a kérdésre, mit és hogyan tanítsanak a tanárok, de tudomásul kell venni, hogy gyökeres változtatásokat csak átgondoltan, hosszú éveket igénybe vevő kísérletek lapján lehet bevezetni - jegyezte meg. Hozzátette: érdemi és valós eredménnyel kecsegtető válasz megfogalmazása tudományos vizsgálatok nélkül elképzelhetetlen. Ezért kezdeményezte nem sokkal elnökké választása után a szakmódszertan tudományos megalapozását és megújítását szolgáló kutatásokat, és azt a pályázatot, ami végül évi 200 millió forinttal, 4 éven keresztül támogatja a 19 kutatócsoportot; további 13 pályázó támogatását az Emberi Erőforrások Minisztériuma vállalta. Hozzátette: nem egyszeri reformról kell gondolkodni, az oktatást, a tantárgyak tematikáját, módszertanát folyamatosan karban kell tartani, "ez elkerülhetetlen". A konferenciát az MTA szervezte, az előadások tágabb tudományos kontextusba helyezik a nemzetközi felmérések eredményeit, áttekintik a problémák megoldásához felhasználható tudományos eszközöket és a további kutatási-fejlesztési feladatokat.
Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára a nemzetközi felmérések tudományos hátteréről szóló előadásában arról beszélt, az oktatásra fordított költségek növelése egy bizonyos szint után - ez tanulónként a gyermekek 15 éves koráig körülbelül 50 ezer dollár - önmagában nem javítja a teljesítményt, de Magyarország ennyit sem költ oktatásra, így nagy szerepe van annak, hogy milyen módon használják fel a rendelkezésre álló forrást. Hozzátette azt is, hogy a magyar diákok nem fordítanak annyi időt természettudományok tanulmányozására, mint a jobban teljesítő országokban. Megjegyezte: Magyarország azon országok közé tartozik, ahol a legkevesebb matematikaóra van egy héten, ez pedig az eredményeken is meglátszik. Kiemelte az eredményekben a felkészült tanárok szerepét, és azt is, hogy megfelelő egyensúlyt kell teremteni az iskolák autonómiája és elszámoltathatósága között.
A PISA-vizsgálat a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, a párizsi székhelyű Európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja, amelyet 2000-ben indítottak el, és háromévenként ismételnek meg. A PISA feladatsorai azt vizsgálták, hogy a részt vevő országok 15 éves tanulói hogyan tudják alkalmazni tudásukat az iskolán kívüli szituációkat modellező, immár számítógépen megjelenő tesztek megoldásában. A tavaly decemberben nyilvánosságra hozott 2015-ös felmérés szerint romlott a magyar diákok teljesítménye az utóbbi években, a szövegértés és a természettudományok területén gyengébb, matematikában pedig ugyanolyan eredményeket értek el a tanulók, mint 2012-ben; a magyar diákok teljesítménye mindhárom területen alacsonyabb lett az OECD átlagánál.
Forrás: MTI; Fotó: nlcafe.hu
