Pesti Srácok

Orbán Vonának: Nem én szoktam más férfiak szoknyája mögé bújni

Orbán Vonának: Nem én szoktam más férfiak szoknyája mögé bújni

Újra szikrázó Orbán-Vona csörte volt a parlamentben, miután a Jobbik pártelnöke felszólalásában több témában is bírálta a magyar kormányfőt. Vona Gábor a szokásos Mészároslőrincezés mellett az olimpiáról is megnyilvánult, szerinte az emberek az olimpiai népszavazási kezdeményezés kapcsán a földesúri mentalitásra mondtak nemet, és Orbán Viktornak nem kellene Tarlós István szoknyája mögé bújnia. A miniszterelnök úgy válaszolt, nem ő szokott más férfiak szoknyája mögé bújni.

A Jobbik szerint az emberek a földesúri mentalitásra mondtak nemet

A Jobbik elnöke szerint az emberek nem a budapesti olimpiára, hanem Orbán Viktorra és az országban uralkodó "földesúri mentalitásra" mondtak nemet. A miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalására válaszul azt felelte,

PestiSracok facebook image

Vona Gábor frakcióvezető-helyettes Orbán Viktort tette felelőssé az olimpiaellenes aláírásgyűjtés sikeréért, mert szerinte a miniszterelnök nem az aranyérmek, hanem "az aranyrudak, a lopott pénz" miatt akart olimpiát. Kijelentette, nincs érdemi kormányzás, az egészségügy, az oktatás rendbetétele, vagy a korrupció megszüntetése helyett a kabinet épp az ellenkezőjét teszi.

Vona Gábor arról is beszélt, az olimpiai népszavazás kapcsán a miniszterelnöknek nem kellene Tarlós István szoknyája mögé bújnia, amelyre Orbán Viktor viszontválaszában úgy reagált,

LMP: Az emberek az olimpia-rendezésről akarnak nemzeti konzultációt

Az LMP szerint a kormányban nincs meg az akarat, hogy az emberek problémáival foglalkozzon. Szél Bernadett, az LMP frakcióvezetője hétfőn az Országgyűlésben a miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva rámutatott, az elmúlt hetekben a magyar emberek világosan kifejezték, hogy milyen konzultációt akarnak, és ezt úgy hívják: olimpiai népszavazás. Utalva a makrogazdasági felsorolásokra azt mondta, gyerekkorában hallott a mostanihoz hasonló beszámolókat, és nem kívánja vissza ezt az időszakot.

Az ellenzéki politikus azt mondta, nem öt veszélyről, hanem öt lehetőségről és feladatról akar hallani. Szél Bernadett ilyen feladatként jelölte meg, hogy aki nyolc órát dolgozik, az tisztességesen meg tudjon élni. Az oktatásról szólva úgy látta, ami most folyik, az a jövő tönkretétele. Szerinte minden száz forintból húszat az oktatásra kellene fordítani. Kitért az egészségügy helyzetére is, és azt mondta, naponta három orvos és két ápoló távozik az országból, és ez a trend nem fog változni.

MSZP szerint a miniszterelnöknek az emberek valós problémáival kellene foglalkoznia

A miniszterelnök az emberek valós problémáit helyezze az új nemzeti politikája középpontjába! - szólította fel az MSZP frakcióvezetője Orbán Viktort hétfőn az Országgyűlésben. Tóth Bertalan Orbán Viktor napirend előtti felszólalására válaszolva azt mondta, a miniszterelnök jöjjön ki az elefántcsonttoronyból, az embereknek nem stadionokra, nem olimpiára, hanem biztos megélhetésre van szükségük. Hozzátette, az MSZP régóta szorgalmazza, hogy a biztos megélhetés érdekében legyen nettó 100 ezer forint a minimálbér, de úgy, hogy a vállalkozások terhei ne nőjenek.

- javasolta Tóth Bertalan, aki az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése mellett szorgalmazta azt is, hogy az átlagfogyasztás mértékig 20 százalékkal mérséklődjön a gáz, 10-10 százalékkal a villany és a távhő ára.

Forrás: MTI; fotó: hirhatar.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.