Pesti Srácok

Tarlós: Demszky naponta ellentmond önmagának

Tarlós: Demszky naponta ellentmond önmagának

Tarlós István nem hiszi, hogy a volt szabad demokrata főpolgármester, Demszky Gábor komolyan vehető a 4-es metró ügyében, mert „naponta ellentmond magának”. A főpolgármester a Klubrádió keddi adásában reagált Demszky Gábornak az OLAF-jelentéssel kapcsolatban tett hétfői nyilatkozatára.

Tarlós szánalmasnak, nem komolyan vehetőnek nevezte azt, hogy egy főpolgármesternek ne legyen politikai felelőssége abban, húsz évig mi történt az általa vezetett városban. Demszky Gábor a Budai Liberális Klub Alapítvány hétfő esti rendezvényén egyoldalúnak nevezte az OLAF-jelentést, és kijelentette, hogy „igazságon túli világra jellemző az a dokumentum, amit az OLAF előállított”, ő pedig nem érintett a „kvázi OLAF-gyanúsításokban”. Tarlós István elmondta, bár jogi értelemben sem a hatóság, sem a miniszterelnök, sem ő nem vádolta meg Demszky Gábort, máris ügyvédet fogadott, és

Egyszer elhangzik, hogy már nem közszereplő – ami így is van –, majd azon erőlködik, hogy a számonkért ember – akaratától független – szerepéből egyenesen valami szakértői szerepbe helyezze önmagát: ő majd elmagyarázza mit is kell tenni – mondta Tarlós István. A főpolgármester szerint Demszky Gábor megint tematizálni akarja a híreket; azt mondja, hogy többletkövetelések jelentek meg 2010 után, miközben 1280 többletkövetelést hagyott maga után.

PestiSracok facebook image

Az OLAF-jelentés a Demszky-időszakot marasztalta el

A főpolgármester az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében mindehhez azt is hozzátette, hogy az OLAF által észrevételezett eseményekről és azok idejéről kellene beszélni. Az OLAF-jelentésben egyetlen egy kivételével a 2010 előtti időszak történetei az észrevételek tárgyai. A 2010 utáni ügy az ellenőrző mérnök cseréjére vonatkozik, amivel – ahogy az az OLAF-jelentésben is szerepel – „egy súlyos szabálytalanságot szüntettünk meg” – írta, ezért ebben az esetben a visszafizetéssel fenyegetett összeg is minimális.

Kifejtette, tudtak az OLAF-jelentésről, csak a végeredményt nem ismerték, és azt is sejtették, hogy a szabálytalanságnál többről is szó van, hiszen már egy évvel korábban feljelentést tettek, mint ahogy az OLAF elkezdett volna nyomozni. Hogy a Demszky Gábor időszakát érintő csaknem 80 OLAF-megállapítás közül hányat és melyeket ítél bűncselekménynek, illetve csak szabálytalanságnak a nyomozóhatóság, „ma nem tudhatjuk” – fűzte hozzá. Rámutatott, az események közül kiemelkednek az erősen gyanús Alstom és talán a Siemens eredeti szerződéseivel összefüggő megállapítások. Külön csomagot képeznek a 2006-2009 között a képviselők háta mögött a BKV-nál kötött, ma még a főváros és mások számára is átláthatatlan elemként megjelent úgynevezett tanácsadói szerződések.

Tarlós István kiemelte, az államnak és a fővárosnak – az országot és Budapestet fenyegető kár enyhítése érdekében – minden vitatási lehetőséget ki kell használnia, még akkor is, ha ez esetleg éveket vesz igénybe. A nyomozóhatóságok munkáját nem zavarja, viszont a visszafizetések mértékét akár jelentősen csökkentheti – fűzte hozzá. Kitért arra is, hogy a 2010 utáni néhány szerződésmódosítás mind jelentősen lefelé vitte az árakat, valamennyi – ellentétben a Demszky-időszak szerződéseivel – a hatóságok és a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyásával lépett életbe, és az OLAF olyannyira nem kifogásolja, hogy a jelentés nem is említi ezeket.

MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.