Pesti Srácok

Áder szerint a nemzetek sorsát a teljesítmény, az értékekhez való ragaszkodás alakítja

Áder szerint a nemzetek sorsát a teljesítmény, az értékekhez való ragaszkodás alakítja

Az egyes ember és a nemzetek sorsát nem a vakszerencse, hanem a teljesítmény, a becsületes munka és az időtálló egyetemes értékekhez való ragaszkodás alakítja - mondta Áder János köztársasági elnök szerdán az Országházban, a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán, amikor megköszönte a kitüntetettek munkáját.

Az államfő felidézte, a 19. század derekán, bár bizonyos hangsúlyokban voltak különbségek, a cél közös volt: bátor elődeink a reformkor eszméiből új Magyarországot építettek, 1848 márciusában pedig a magyarság végérvényesen a szabadság nemzetévé vált.

Mint kiemelte, a forradalom heroikus napjai és a polgárosodás programja modern politikai nemzetet teremtettek, ám ez a küzdelem előbb kezdődött és tovább tartott egyetlen fennkölt napnál.

Áder János szerint 1848-ban Magyarország megmutatta: van tehetsége a szabadsághoz, amely akkor egyszerre jelentette az új gondolatok, a tulajdon és a polgárosodás szabadságát.

PestiSracok facebook image

- idézte fel az államfő.

Mint hozzátette, a szabadságharc a túlerővel szemben elbukott ugyan, de 18 évvel később a dualizmus keretei között Magyarország ismét önmagára talált.

A kétszáz éve született Arany Jánost idézve az államfő rámutatott, hogy tudni kell jól és bölcsen szeretni a hazát: tudományos eredményekkel, kitartó kutatómunkával, odaadó gyógyítással, utak építésével, az életünket otthonosabbá tevő eszközök fejlesztésével, feledhetetlen színpadi előadásokkal, a 21. század kihívásaira adott válaszokkal, a magyarok hírnevét tovább gyarapító innovációkkal, a hagyományok ápolásával, a következő nemzedék nevelésével.

- szögezte le.

- szólt a köztársasági elnök a díjazottakhoz, akiknek a magyar nemzet nevében megköszönte, hogy munkájukkal közös szabadságunkat teszik teljesebbé.

Az ünnepségen Kossuth Nagydíjban egyetlen alkotó, Kallós Zoltán néprajzkutató részesült, tizenhárom művész kapott Kossuth-díjat, Széchenyi-díjat tizenhatan vehettek át, közülük hárman megosztva. Tahi-Tóth László helyett felesége vette át a Kossuth-díjat. A Magyar Érdemrend különböző fokozatait tizenketten vehették át. Fa Nándor vitorlázó és hajóépítő, valamint Vető Miklós filozófiatörténész pedig később veszi át kitüntetését.

Az elismeréseket Áder János köztársasági elnök nyújtotta át Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke társaságában az Országház Kupolatermében.

Forrás: MTI; Fotó: Illyés Tibor/MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.